Mit sem törődik Szaddám Huszein az amerikai ultimátummal, ő már valószínűsíthetően felkészült a harcra. Hasonlóan tesznek az amerikaiak. Számukra mindegy, hogyan reagál Szaddám az ultimátumra: ha megy, megy, ha marad, marad; ők bevonulnak. A Fehér Ház bejelentése szerint a bevonulás célja, hogy leszereljék Irakot, felkutassanak tömegpusztító fegyvereket. A háború csütörtökön hajnalban kezdődik.
Háború vagy agresszió?
A háború tehát biztosra vehető, a figyelem most már sokkal inkább arra összpontosul, hogy jogilag megvédhető-e az amerikai-angol-ausztrál támadás. Míg az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács korábbi, 678. és a 687. számú, még mindig érvényes határozataira hivatkozva érzi jogosnak a háborút, addig a Jogászok Nemzetközi Bizottságának keddi állásfoglalása szerint az ENSZ felhatalmazása nélkül indított háború jogtalan volna és kimerítené az agresszió fogalmát. Ezzel több magyarországi szakember is egyetért, a megnyilatkozások szerint a megelőző csapás csak akkor volna védhető, ha Irak támadással fenyegetné az Egyesült Államok területét. Márpedig erről szó sincs.
Újabb brit alsóházi többség a támadás mellett
A brit alsóház éjszakába nyúló vitanap után kedd éjjel másodszor is felhatalmazta a kormányt az Irak elleni katonai fellépésre. A szavazás nem ment simán, minden idők legnagyobb kormánypárti lázadásának lehettek szemtanúi a jelenlévők. A vitára azt követően került sor, hogy sorrendben a harmadik brit kormánytag fordított hátat Blairnek és az ENSZ felhatalmazás nélküli támadásnak. A kormányfő a vita hevében az ellenindítvány támogatása esetére lemondását is kilátásba helyezte.
A brit alsóházban végül 217-en voksoltak az ellenindítványra (a háború ellen), 396-an ellene. A még nem végleges szerda hajnali összesítés szerint a 411 kormánypárti képviselő közül legalább 140 szavazta meg a kormányjavaslat ellenében beterjesztett háborúellenes határozati tervezetet, vagyis jóval több, mint három hete, amikor az iraki kérdésről rendezett, akkor még elvi vitanap után 122-en fordultak szembe a kabinettel.
Azonosítható lesz Szaddám
A CIA és a Pentagon nem titkolja, hogy a legfőbb célpont
Szaddám Huszein. Az illetékesek úgy magyarázták célkitűzésüket, hogy ezzel sok ártatlan ember meggyilkolását kerülhetnék el. A hatóságok teljes erőbedobással szervezik az akciót és már DNS-mintát is szereztek Szaddám rokonaitól, hogy ha kell, azonosítani tudják holttestét vagy annak bármely részét.
A francia ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy Franciaország segíthet az Egyesült Államoknak, amennyiben Irak vegyi vagy biológiai fegyvert vetne be a koalíciós erők ellen. A Fehér Ház szóvivője “figyelemre méltónak” nevezte Jean-David de Levitte közlését. És hozzátette: “Reméljük, hogy ez sose történik meg, mivel azon a feltételezésen alapul, hogy katonáinkra vegyi vagy biológiai fegyverrel csapást mérnek”.
Moszkva civilizációk közti harc veszélyét látja
Oroszország elhalasztja atomfegyverei megsemmisítését az Egyesült Államok Irak elleni támadása elleni tiltakozásul. Igor Ivanov külügyminiszter pedig azzal vádolta meg Washingtont, hogy a terrorizmus elleni harcot egész népek, vallások, civilizációk elleni harccá változtatja.
