A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fõs vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 684 ezer fõ volt 2011. elsõ hét hónapjában. Ugyanezen idõszak alatt a bruttó átlagkeresetek 4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – áll a KSH adataiban. Júliusban a bruttó átlagkeresetek 6,2, a nettó 6,8 százalékkal voltak magasabbak mint a múlt év azonos hónapjában.
2011 júliusában a versenyszférában – az öt vagy ennél több fõt foglalkoztató vállalkozásoknál – foglalkoztatottak létszáma az elõzõ év azonos idõszakában regisztrált 1 853 500 fõrõl 1 868 100 fõre nõtt, míg az év elsõ hét hónapjában összesen 36 ezer fõs alkalmazotti létszámnövekedés volt megfigyelhetõ – olvashatjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzésében.
A növekedés motorja júliusban is a feldolgozóipar volt, ahol 12 hónap alatt 3,4 százalékkal nõtt az intézményi létszám. A kereseti viszonyok tovább javultak, nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 12 hónappal ezelõtt, nem számítva a családi adókedvezmény kedvezõ hatásait.
A feldolgozóipar bõvült
A KSH ma reggeli gyorsjelentése alapján a versenyszféra 5 vagy ennél több fõt foglalkoztató vállalatainál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2011 júliusában az alkalmazásban állók létszáma 2 719 300 fõ volt, ami 0,7 százalékkal alacsonyabb az elõzõ év azonos idõszakában mért adattól. A visszaesés mögött a költségvetési szférában dolgozók számának csökkenése állt, a szektor foglalkoztatotti létszáma a 2010. júliusi 780 700 fõrõl 743 800 fõre esett. Ezt az NGM azzal magyarázza, hogy az átalakuló közmunkaprogramban részt vevõk száma egy év alatt 24,2 százalékkal lett alacsonyabb. A közszférában dolgozók száma 4,7 százalékkal, a közmunkaprogramok hatását kiszûrve pedig 2 százalékkal csökkent július során.
A versenyszférában alkalmazottak létszáma éves összehasonlításban viszont folytatta 2010 májusa óta tartó növekedését, 2011 júliusában 14 600 fõvel többen dolgoztak a a magán szektorban. Ez elsõsorban a feldolgozóipar dinamikus, 3,4 százalékos bõvülésének volt köszönhetõ, de hozzájárult a bányászat és kõfejtés területén dolgozók létszámának 1,9 százalékos növekedése is.
A pozitív trend nem csak a versenyszféra alkalmazotti létszáma esetében folytatódott, hanem a nettó átlagkeresetek viszonylatában is – állítja a szaktárca. Nemzetgazdasági szinten 6,8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek az elmúlt év azonos idõszakához képest, amely adat azonban nem veszi figyelembe a családi adókedvezmény további pozitív hatását – tették hozzá.
Az elemzõk szerint a vártnál nagyobb volt a bruttóbérek növekedése
Németh Dávid, az ING Bank elemzõje rámutatott arra, hogy a bruttó bérek növekedését a költségvetési szektor húzta fel, a bónusz némileg eltérítette a folyamatokat, a magánszférában az idén éves szinten 3-5 százalékos növekedés lehet a bruttó bérnövekedés. A bérdinamika nem jelent különösebb nyomást az infláció alakulására, a cégek 3-4 százalék körüli inflációra rendezkedtek be, és ennek figyelembe vételével alakítják a béreket. Így emiatt a jegybanki politikán nem kell sem szigorítani, sem lazítani – jegyezte meg.
Németh Dávid kiemelte: a nettó reálbérek folyamatos növekedése pozitív tendencia, mert ez elõbb-utóbb keresletnövekedést eredményezhet a gazdaságban. A költségvetési szférában meglévõ folyamatos létszámcsökkentéssel felszabaduló munkaerõnek csak egy részét tudja felszívni a magánszektor, ebben némi változást hozhat a felgyorsított közmunkaprogram.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzõje szerint a foglalkoztatotti állomány összességében tekintett csökkenése mögött elsõsorban az húzódik meg, hogy a költségvetési szférában 13 ezer fõs létszámcsökkenés volt júliusban. A versenyszféra enyhe (2200 fõnyi) növekedése nem tudta kompenzálni a költségvetési szféra létszámcsökkenését.
Az Erste Bank elemzõje rámutatott arra, hogy általában a versenyszféra foglalkoztatottsága alapján lehet megítélni a gazdaság állapotot. Az év elejétõl fokozatosan lassuló ütemben növekszik a versenyszférában felszívott munkaerõ állomány, ebbõl arra lehet következtetni, hogy a következõ negyedévekben nem valószínû a munkanélküliségi ráta ütemének csökkenése, vélhetõen a következõ másfél évben beragadhat 10 százalék fölött, viszont a kormányzati intézkedések hatására viszont vélhetõen növekedhet az aktivitási ráta, és ez jó hír.
A bruttó bérekben a vártnál erõteljesebb növekedés egyértelmûen a költségvetési szférában kifizetett bónuszokhoz köthetõ. A versenyszférát is figyelembe véve az alapfolyamatok azt mutatják, hogy nincs nagy bérnyomás a gazdaságban, ami egyrészt a fogyasztás gyengélkedését jelentheti, másrészt viszont jó hír, hogy a nemzeti bankot nem kell hogy kamatemelésre késztesse – mondta Árokszállási Zoltán.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzõje kiemelte: a várakozásokat meghaladóan, 6,2 százalékkal nõttek a bruttó bérek júliusban az elõzõ évihez képest, gyorsabban az elõzõ hónapban mért 4,7 százalékos növekedéssel összehasonlítva, amit a közszférában kifizetett prémiumok okoztak, ez feltehetõen egyszeri kifizetéseknek, egyes szakmák elmaradt túlóra rendezésének köszönhetõ.
A Takarékbank elemzõje rámutatott arra, hogy az szja változásoknak köszönhetõen a nettó bérek 6,8 százalékkal nõttek, így a nettó reálbér növekedés 3,6 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett. A versenyszférában 3,4 százalékkal nõttek a bruttó bérek, azonban a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bérek növekedése 4,1 százalékra lassult az elõzõ havi 5,1 százalékról, ami igen enyhe béroldali inflációs nyomást tükröz.
A versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése 0,8 százalékra lassult az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedésrõl, így a munkaerõpiac továbbra is lazának tekinthetõ, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bõvülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belsõ kereslet hiánya miatt a belsõ piacra termelõ és szolgáltató ágazatokban továbbra sem várható a munkaerõ kereslet növekedése.
A foglalkoztatottak száma összességében 0,7 százalékkal csökkent a költségvetési szféra 4,7 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható – írja elemzésében Suppan Gergely, aki szerint az év hátralevõ részében 4,5 százalék körüli bérdinamikára lehet számítani, ami az infláció csökkenése miatt növekvõ reálbér növekedést eredményez. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetõen nem áll növekvõ pályára a devizahitelek emelkedõ terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt.
Suppan Gergely elemzésében rámutat arra, hogy tovább mélyült építõipari ágazat recessziója, mivel termelés júliusban 15,4 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest, míg 0,8 százalékkal az elõzõ havihoz képest. Az ágazat kilátástalanságát tükrözi, hogy az új szerzõdések volumene 8, míg a szerzõdésállományé 34,7 százalékkal alacsonyabb az elõzõ évinél.
