Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerdán Budapesten beszélt erről egy az egészségügyi szakember-mobilitásról tartott kétnapos fórum sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatodik évfolyamba járó orvostanhallgatók az első évfolyammal szemben a magyar betegek iránt érzett felelősség miatt maradnának leginkább az országban, ezért az oktatásnak igen nagy szerepe van az itt tartásukban.
Az uniós tagállamok egészségügyi minisztereinek keddi informális találkozóján, Gödöllőn is fontos téma volt a területen dolgozók migrációja. Az unióban jelenleg már nem azon vitatkoznak, hogy valóban létezik-e a probléma, hanem hogy mit lehetne tenni a megoldásért – fűzte hozzá Jeni Bremner, az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság igazgatója.
Magyarországon mintegy 1500 orvos hiányzik, és az elvándorlókat nem pótolják a külföldről ide érkezők. Leginkább a házi- és gyermekorvosok, a belgyógyászok, valamint az aneszteziológusok között tapasztalható nagy hiány – mutatott rá az államtitkár.
Nem csak a pénz miatt mennek el az orvosok
Jeni Bremner kiemelte: a magasabb jövedelem mellett főként a jobb munkakörülmények és a szakmai autonómia miatt vándorolnak külföldre az egészségügyben dolgozók. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak az orvosok, hanem az egészségügyi szakdolgozók, a nővérek migrációja is súlyos gondokat okoz.
Mint kijelentette, a nyugati tagállamokból egyebek mellett a vonzóbb életpályamodell, a folyamatos szakmai továbbképzés lehetősége és a képességektől függő előrehaladás miatt vándorolnak el az orvosok.
Az USA, Kanada és Ausztrália is kedvelt célpont
Matthias Wismar vezető egészségpolitikai elemző kifejtette: az unió nyugati részéből főként a szomszédos országokba mennek át az egészségügyben dolgozók, de ha elhagyják az EU-t, leginkább az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába, Új-Zélandra vagy Dél-Afrikába mennek.
Josep Figueras, az Egészségügyi rendszerekkel és politikákkal foglalkozó európai központ igazgatója szerint az uniós tagállamok a probléma megoldásáért főleg az adatok megosztásában, a szükségletek és az oktatási kapacitások felmérésében, tervezésében működhetnek együtt.
A kétnapos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában kedden kezdődött fórumot mások mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája és az Egészségügyi rendszerekkel és politikákkal foglalkozó európai központ szervezték. Az eseményen bemutatják az uniós kezdeményezéseket, valamint a nemzeti kormányok által kidolgozott és megvalósított stratégiákat, egészségpolitikai intézkedéseket.
Az uniós tagállamok egészségügyi minisztereinek keddi informális találkozóján mutatták be az egészségügyi szakemberek mobilitásáról szóló, 17 országot vizsgáló tanulmánykötetet. Matthias Wismar akkor azt mondta: az elvándorlás még nehezebben tervezhetővé, bizonytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet azokon a területeken, ahol eddig sem volt elegendő egészségügyi szakember.
