A főosztályvezető becslése szerint az EU-csatlakozásunk óta 70-80 ezer magyar dolgozhatott hosszabb-rövidebb ideig külföldön, közéjük számolva azokat is, akik csak 2-3 hónapra mentek. Így az unióhoz velünk együtt csatlakozott államok közül mobilitás szempontjából általában a 7. vagy a 8. helyen áll hazánk (felváltva Szlovéniával), a két utolsó helyet pedig a törpeállamok, Málta és Ciprus foglalja el.
Amiért mégis megmozdulunk
A rendelkezésre álló adatok szerint bizonyos szakmák vonzzák a magyarokat küldöldre. Ausztriában a vendéglátás (főleg a síszezonban), az építőipar és a szolgáltatás (például a kereskedelem) területén dolgozik sok magyar, ők azonban egy érdekes rétegét alkotják a külföldi munkavállalóknak. Sokan közülük nem élnek az országban, hanem a határ menti településekről ingáznak. Nagy-Britannia továbbra is az egészségügyi dolgozók Mekkája, a mediterrán országokban pedig – főleg a nyári szezonban – szállodai animátorokként dolgoznak honfitársaink.
Németország inkább a fizikai dolgozókat, a szakmunkásokat (CNC esztergályosokat, ipari festőket, fényezőket, lakkozókat, henteseket, hegesztőket) és a vendéglátósokat várja, ám igen sok szezonmunkát is kínálnak, például gyümölcsszedést.
Akadály lehet a család isA régió többi nemzetéhez képest mindezek ellenére a magyarok szinte alig vállalnak külföldön munkát. A maradás legfőbb oka a nyelvtudás és a szakképzettség hiánya, ám visszatartó tényező lehet az is, hogy mit kezd a családjával a munkavállaló: ha kiviszi őket, és valamelyik tag nem tud elhelyezkedni, akkor az eltartásuk „elviszi” a nyereséget. Ha viszont a család itthon marad, akkor az dupla kiadást jelent, mert itthon kell eltartani őket, ehhez plusz még hozzájönnek a külföldön élés költségei.
A földrajzi távolság, a rossz közlekedés, a lakhatási és ügyintézési nehézségek is visszatarthatják a munkavállalót, de az is, ha nincs tisztában az adott ország kultúrájával, életkörülményeivel. Az érzelmi okok is jelentősek lehetnek: az otthon, a barátok, a család hiánya, vagy éppen a félelem attól, hogy csak önmagára számíthat, probléma esetén nincs segítsége. Sokan úgy indulnak el, hogy itthon már elértek valamit – ezt azonban egy hosszabb külföldi munka lerombolhatja. Hazatéréséig elvesztheti azt az egzisztenciát, amit a kiutazás előtt itthon felépített, például a korábbi munkahelyéről elbocsátják, vagy fel kell mondania. Éppen ezért a 30-35 éves, magasan kvalifikált, nyelvtudással rendelkező egyedülálló emberek azok, akik leginkább belevágnak egy külföldi munkába.
Mobilizálni akarják a munkaerőt
A visszatartó okok azonban ugyanolyan jellemzőek lehetnek egy lengyel munkavállalóra, mint egy magyarra, a lengyelek mégis kihasználják a szabad munkavállalás lehetőségét az unióban. Éppen ezért a külföldön történő munkavállalás akadályainak felmérésére az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) kérdőívet készített, ami arra kíváncsi, hogy miért nem „mozdulnak meg” a magyarok. Ennek többféle oka lehet, amelyek szerepelnek a válaszlehetőségek között.
A felméréssel nem az az ÁFSZ célja, hogy a magyarokat elküldjék „hazulról”, hanem hogy tapasztalatot, pénzt gyűjtsenek, megtanulják a nyelvet, megismerjenek más kultúrákat, példákat lássanak – ezzel egyben nyitottabbá is váljanak – vallja
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) célja a felméréssel az, hogy az EURES-tanácsadók szokásos értekezletén – ahol megosztják egymással a tapasztalatokat, a problémákat – ismertessék és megvitassák az eredményeket. Világmegváltó ötleteket nem várnak, de tájékozódási pontokat kaphatnak a magyarok hozzáállásáról, és ezáltal fejleszthetik az ÁFSZ szolgáltatásait is.
A kérdőív kitöltése folyamatos, mindenki számára hozzáférhető az AFSZ honlapjáról egy link segítségével, vagy közvetlenül az EURES hivatalos honlapján keresztül.
Az EURES-ről
1993-ban jött létre, az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági Térség, továbbá Norvégia, Izland és Liechtenstein álláskereső és információs rendszere, amelyet a tagországokban működő állami foglalkoztatási szolgálatok más partnerszervezetekkel együtt hálózatként működtetnek. Az EURES-hálózat egyesített erőforrásai biztosítják, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak a munkavállalók és a munkaadók számára. Európa-szerte jelenleg több mint 700 tanácsadójuk dolgozik, akik napi kapcsolatban vannak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal.
Az EURES hivatalos honlapjának címe: www.ec.europa.eu/eures