Nem fest kedvező képet a hazai illegális szoftverek helyzetéről az IDC piackutató cég legújabb, a Business Software Alliance (BSA) megbízásából készített tanulmánya. A közép- és kelet-európai régióban ugyan Csehország után nálunk a legkedvezőbb a helyzet, azonban még mindig jócskán elmaradunk a világátlagtól. Globálisan a személyi számítógépekre telepített illegális szoftverek aránya 38 százalék volt tavaly, míg Magyarországon 42 százalék, s ez megegyezik a 2006-os adattal.
Egyébként nem csak nálunk, a közép- és kelet-európai régióban sem sikerült javulást elérni, így térségünk van a legrosszabb helyzetben az illegális szoftverek használata terén 68 százalékos mutatójával, majd Latin-Amerika és a közel-keleti és afrikai régió következik.
Közép- és Kelet-Európában kivételt képez Oroszország, ahol 2006-ban ugyan még 80 százalék volt a nem legális forrásból származó alkalmazások aránya, tavaly azonban már 73 százalékra csökkent részesedésük. A szoftverkalózok által okozott kár ugyanakkor közel duplájára, 4,1 milliárd dollárra nőtt az országban, ez azt mutatja, hogy rendkívül gyorsan bővül az orosz szoftverpiac.
OKOZOTT KÁR
Illegális szoftverek által okozott kár
Forrás: BSA
(millió dollár)
2006
2007
Ázsia/Óceánia
11 718
14 090
Közép- és Kelet-Európa
4 124
6 351
Latin Amerika
3 125
4 123
Közel-Kelet és Afrika
1 985
2 446
Észak-Amerika
8 104
9 144
Nyugat-Európa
10 642
11 655
Világ összesen
39 698
47 809
Az illegális szoftverek használata ellen küzdő BSA szerint Magyarországon az üzleti alkalmazások területén a tavalyi évben jelentős legalizációs eredmények születtek. A szervezet megítélése szerint erőfeszítéseiknek és a kormányzati kezdeményezéseknek köszönhetően az üzleti szektor általában véve jogszerűbb utat követ, mint korábban. Azonban, mivel a fogyasztói piacon az új személyi számítógépek – különösen a laptopok – értékesítésének nagymértékű növekedése, valamint a széles sávú internet-hozzáférések számának emelkedése nem párosult a legális szoftvertermékek értékesítésével, ez a legalizáció nem tükröződik az illegális programok összesített, 42 százalékos arányában. Vagyis az üzleti szegmensben tapasztalt pozitív tendenciákat a fogyasztói piac negatív tendenciái ellensúlyozzák – mondta el Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője.
Pedig az illegális szoftverek használatának további csökkentése jelentős előnyökkel járna a helyi fogyasztók, a helyi szoftver- és szolgáltató cégek, kisvállalkozók, magánszemélyek, a kormányzat és általában a társadalom számára. A BSA becslése szerint csak Magyarországon a nem legális szoftverek használatának tízszázalékos csökkentése mintegy 1100 új munkahely létrehozását eredményezné, és 47 milliárd forinttal növelné a magyar gazdaság teljesítményét, valamint 11 milliárd dollárnyi adóbevételt jelentene.
Ezzel szemben a szoftveripart a múlt évben Magyarországon 125 millió dolláros veszteség érte, ez 12 százalékos növekedés 2006-hoz viszonyítva. Globálisan még rosszabb a helyzet. Nemzetközi szinten a 108 vizsgált ország közül a személyi számítógépen alkalmazott illegális szoftverek aránya hatvanhét országban csökkent, és mindössze nyolcban növekedett. Azonban, mivel a nemzetközi PC-piac a magas illegálisszoftver-használati arányt mutató országokban növekedett a legnagyobb ütemben, a nem legális programok hányadosa nemzetközi szinten három százalékponttal növekedett 2007-ben, és elérte a 38 százalékot. A világ szoftvergyártóinak 2007-ben közel 48 milliárd dolláros kárt okoztak a szoftverkalózok, közel ötödével nagyobbat, mint egy évvel korábban. A legnagyobb károkat az Ázsia/Óceánia régióban okozták az illegális szoftverek forgalmazói, a veszteség a térségben meghaladta a 14 milliárd dollárt.
