A nemzetközi hitelbiztosító szerint az elárusítóhelyek számának drasztikus csökkenése a feketepiac részesedését növelheti, a dohánytermékek alacsony árrése miatt pedig az alacsonyabb forgalmú trafikok létjogosultsága is kétséges.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló trafiktörvény alapján 2013. július 1-jétől kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék. A meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.
Ez azt jelenti, hogy az éves szinten nagyjából 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező cég lesz a piacon. Mindez pedig a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívják fel a figyelmet a szakértők.
„A nagykereskedőknek szinte az összes, meglévő kockázati besorolással rendelkező ügyfele eltűnik, és egyik napról a másikra teljesen új összetételű vevőportfóliót kell majd kezelniük. Ez hitelbiztosítási szempontból nagyon szokatlan és rendkívül kockázatos helyzet” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. Az üzleti kockázatokat az is növeli, hogy a mostani boltok legkésőbb 2013. július 16-ig árusíthatják a dohánytermékeket, azonban ezután a dohány-nagykereskedők kötelesek visszavásárolni a még fel nem használt készleteket.
A megszerzett koncesszió ellenére a trafikok tulajdonosai sem érezhetik magukat teljes biztonságban. A hitelbiztosító szerint a működési kockázataik egy részével már a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári módosítás során bővítették az érintett boltokban kapható termékek körét: már nemcsak dohány- és szerencsejáték-termékek vásárolhatók majd, hanem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is.
Az Atradius szerint a februári módosítás mindenképpen jót tesz a trafikok üzemeltetőinek, hiszen jelenleg a dohánytermékek és a dohányzási kellékek forgalmából átlagosan 6-7 százalékos bruttó haszon érhető el. Ez pedig alacsony forgalom esetén nem képes eltartani egy boltot. (Egyes információk szerint ugyanakkor a trafiktörvény hatályba lépése után adminisztratív eszközökkel növelné a kormány a dohánytermékek árrését.) Mindemellett még a nagyobb termékskálával sem biztos a siker: az adott bolt elhelyezkedésén, valamint az üzemeltető rátermettségén és tapasztalatain is sok múlik.
A hitelbiztosító szerint a jelenleg dohánytermékeket is árusító boltoknál bevétel- és profitcsökkenéssel lehet majd számolni. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül ugyanis azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket a nemzeti dohányboltok is árusíthatnának, megközelíti a 40 százalékot. Emellett egyes üzletekben a teljes forgalom 30 százalékát a dohánytermékek forgalma teszi ki, így a változások elbocsátásokat is eredményezhetnek.
Szerintük az is valószínűsíthető, hogy a teljes magyar dohánypiac forgalma is csökken majd, hiszen a körülményesebb hozzáférés és az esetlegesen megnövekvő árrés miatt lehet, hogy kevesebb fogy majd a dohánytermékekből. „Ez a két tényező azonban nem feltétlenül eredményezi majd a valós fogyasztás visszaesését, de mindenképpen hatással lesz a beszerzési csatornákra, azaz ismét növekedhet a feketepiac és a magánimport részesedése” – tette hozzá Vanek Balázs. Tavaly a „feketén” értékesített cigaretta aránya a teljes eladott mennyiség 4 százalékát tette ki, míg idén ez az arány akár 10 százalékos is lehet.
