Andrew G. Vajna kiemelte: a pályázatok folyamatosak. “Akkor adják be a pályázatot, ha a filmtervet részletesen kidolgozták, ne a határidõ szabja meg, mikor van kész egy forgatókönyv” – fogalmazott a kormánybiztos.
Arra a kérdésre, hogy felmérhetõek-e a károk, amelyeket pénzhiány okozott a szinte teljesen megszûnt magyar filmgyártásnak, Andrew G. Vajna azt válaszolta, hogy szerinte nem lehet “károkról” beszélni, hiszen a magyar államnak nem kötelezõ a filmeseket “eltartani”. “Az eddig kapott állami támogatás inkább nagylelkûnek nevezhetõ” – tette hozzá. Szerinte a filmszakma át tudja vészelni a kényszerszünetet, részben a külföldi produkciókban vállalt munkák révén, részben a televíziók által megrendelt filmeknek köszönhetõen.
A kormánybiztos szerint egy akkora méretû országnak, mint Magyarország, körülbelül 8-12 filmet lenne érdemes gyártania évente. “Ennyit lehet reálisan finanszírozni” – vélekedett. Emlékeztetett: az idén 1,6 milliárd forint áll a filmalap rendelkezésére, jövõre – reményeik szerint – ez az összeg még több lesz.
A jövõre készítendõ mûvész- és közönségfilmek arányáról úgy vélekedett, hogy ideális esetben nincs szükség a két típus megkülönböztetésére. “A közönségfilmnek mûvészi értékekkel is kell rendelkeznie, a mûvészfilmnek pedig szórakoztatnia is kell” – szögezte le, példaként A király beszéde címû több Oscar-díjjal is jutalmazott angol filmdrámát említette, amely jól teljesített a kasszáknál, de mûvészi értékei is kiemelkedõek. Andrew G. Vajna a magyar filmek közül a Kontroll címû filmet említette meg példaként.
A már említett, mindkét értéket képviselõ filmekhez szerinte erõsebb forgatókönyvírói képzésre is szükség van. “Ismerni kell a technikát, de ha valakinek nincs jó ötlete és tehetsége, akkor nem lesz sikeres egy forgatókönyv sem” – magyarázta. Kitért arra is, hogy a forgatókönyvek és filmtervek fejlesztésére október 3-tól lehet majd pályázni. Andy G. Vajna kiemelte: az a cél, hogy a jó munkát végzõ forgatókönyvírók meg tudjanak élni a mesterségükbõl, hiszen a pályázaton akár több könyvvel is lehet indulni. Így szerinte a szövegkönyvek minõsége is javulni fog.
A kormánybiztos arról is beszélt, hogy az elnyert pénzek felhasználását folyamatosan ellenõrzik majd. “Nekünk az a feladatunk, hogy felelõs kezekbe tegyük az állami pénzeket. A producerek jó néven fogják venni, hogy ott vagyunk és segítünk az ellenõrzésben, a problémák kiszûrésében” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miként fogják elkerülni azt, hogy az alkotók mûvészi szuverenitását csorbítsák. “Nem akarunk beleszólni a mûvészi kérdésekbe, de a pénzügyi fegyelem egy forgatás során nélkülözhetetlen” – tette hozzá.
Szerinte azáltal, hogy a magyar filmgyártás finanszírozása több kézbe került, nem felaprózódott, hanem hatékonyabbá vált a pénzek felhasználása. “A Magyar Nemzeti Filmalap finanszírozza az egészestés filmeket, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA)pedig a televíziós mûfajú alkotásokról és dokumentumfilmekrõl dönt. Ez így van sok országban, például Angliában a BBC-nél is, hiszen így a megrendelõ szempontjai is érvényesülnek a finanszírozás során” – tette hozzá, majd megemlítette: átfedés a Nemzeti Erõforrás Minisztérium által odaítélendõ 700 millió forint esetében lehet, igaz, a tárca által megítélt támogatások felhasználását is a filmalap ellenõrzi, adminisztrálja.
“Mi értelme elkölteni egy filmre két-háromszáz millió forintot, ha aztán épp a marketingre nem marad forrás?” – tette fel a kérdést Andrew G. Vajna, aki arról is beszélt, céljuk, hogy a magyar közönség újra rátaláljon a magyar filmekre.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy számítanak a Magyarországon forgó külföldi produkciókra is. “Érdemes itt forgatni, hiszen az adókedvezmények miatt olcsóbb nálunk dolgozni. Ez azért is fontos, mert ezek a produkciók adnak állandó munkát a hazai filmszakmának” – szögezte le Vajna. Arra a kérdésre, hogy a kormányzat takarékossági csomagja érintheti-e az adókedvezmény mértékét, a biztos egyértelmû nemmel felelt. “A következõ két hétben kerülhet sor a filmtörvény módosítására. Ebben további garanciák lesznek a 20 százalékos adókedvezményre” – fogalmazott.
Rámutatott: a hazai filmfinanszírozás megingása miatt sok koprodukció hiúsult meg az elmúlt évben. “Jelen pillanatban nincs túl jó pozíciónk a világban, hiszen a magyar ígéretek az eltelt idõszakban nem teljesültek. Ezért a külföldi partnerek szkeptikusan tekintenek a magyar együttmûködésre” – fogalmazott. Kifejtette: az elmúlt hónapokban azon fáradozott, hogy az európai filmalapokat meggyõzze arról, hogy az átmeneti idõszak véget ért. “Úgy tûnik, sikerült, az elsõ beérkezett pályázat rögtön egy magyar-francia-német koprodukció” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy terveznek-e tematikus pályázatokat kiírni például történelmi filmekre, Andrew G. Vajna azt felelte, hogy amennyiben érkeznek ilyen témájú pályázatok, ettõl eltekintenek. “Ha nem, akkor indítunk ilyen pályázatokat. Izgalmas lenne például egy magyar Braveheartot (Rettenthetetlen) forgatni egy olyan történelmi pillanatról, amelyre a magyarok büszkék lehetnek” – vélekedett.
Mint fogalmazott: jelenleg arra koncentrál, hogy a magyar filmipart megújítsa, talpra állítsa. “A munkám legnagyobb felelõssége az, hogy olyan filmek szülessenek, amelyek átlépnek a határokon. Hogy a kultúránkat, egyéniségünket megmutathassuk a világnak” – tette hozzá.
