A cancúni ENSZ-klímakonferencia legfontosabb „eredménye”, hogy a Kiotói Egyezményt aláíró negyven ország megállapodott a folytatásban, amely szerint 2020-ig 25-40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es évhez képest. Egyetértettek abban is, hogy a globális felmelegedés átlagát világszinten nem engedik 2 Celsius-fok fölé. A dolog egyik szépséghibája, hogy konkrét akcióterv nem született.
Megásták az alapokat
A másik, hogy ebben az egyezségben nem szerepelnek olyan nagy szennyező országok, mint például az Amerikai Egyesült Államok, Japán, nem támogatja egyértelműen Oroszország és a fejlődő országok, mint például Kína vagy India. A „Cancúni Megállapodás” ennek fényében erősebb, mint egy szándéknyilatkozat, de jóval gyengébb, mint egy megállapodás – tudósította az fn.hu-t Benkő Dániel, a WWF Magyarország helyszínen tartózkodó munkatársa. Cancúnban még nem ért véget a játék, de igencsak pozitív alapokat rakott le egy 2012-es megállapodáshoz – tette hozzá.
Utóbbi dátum azért fontos, mert ekkor „jár le” a többek közt kibocsátás-csökkentési célokat is tartalmazó Kiotói Egyezmény, amelynek szélesebb bázisra helyezett megújítása létfontosságú a globális felmelegedés elleni harcban.
Zöldszervezetek aktivistái fuldoklással hívják fel a figyelmet a Föld állapotára (MTI)
Bár konkrét döntés a folytatásról nem született, jó jel, hogy Cancúnban már érezhető volt a világszintű összefogás szándéka. A végeredménnyel a részt vevő országok többsége elégedett lehet, és minden adott, hogy jövőre a dél-afrikai klímacsúcson jogilag kötelező érvényű megállapodás születhessen.
Szándék van, de pénz még nincs
Pont került egy másik fontos kérdés végére is: A fejlett országok megerősítették, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollár értékben támogatják a fejlődő államokat a zöld gazdaság megteremtésében. 2011-ben pedig 30 milliárd dolláros „kezdő részletet” biztosítanak. Az USA-nak tett gesztus volt, hogy a támogatás elosztásának és felhasználásának felügyeletét nem az ENSZ, hanem a Világbank fogja végezni.
klímakonferencia az fn.hu-n
A WWF Magyarország jóvoltából nap mint nap friss híreket közltünk a novembr 29. és december 10. között zajló klímakonferencia helyszínéről, a mexikói Cancun városából. Az élmények még természetesen „frissek”, a tanulságok levonásához még korán van. A későbbiekben a WWF Magyarország segítségével mélyebb elemzéseket olvashatnak a cancúni ENSZ-klímacsúcs eredményeiről az fn.hu-n.
Arról azonban, hogy honnét teremtik elő a szükséges pénzt, nem született konkrét döntés. Korábban megoldásként felmerült például a nemzetközi hajózás és repülés megadóztatása, a banki adók, valamint a regionális fejlesztési bankoknál lévő alapok megnövelése.
Amerika nem ígér sokat
Nem túl nagyvonalú ugyanakkor az egyik legnagyobb szennyező, és a fejlődők támogatásában kulcsszerepet játszó Egyesült Államok „végső ajánlata” sem. Míg a Kiotói Egyezményt aláíró 40 ország – többek között az EU, Ausztrália, Oroszország, Kanada –az 1990-es szinthez képest 25-40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalna, addig az USA ennek csak töredékére hajlandó.
Az elviekben a klímaharc mellett elkötelezett Obama-kormányzat a 2005-ös évhez viszonyítva 17 százalékkal szorítaná le kibocsátását, ami az 1990-es szinthez képest mindössze 4-5 százalékos csökkenést jelent.
Van remény? A Greenpeace és a Tektektek nevű zöldszervezet demonstrációja a cancúni tengerparton (MTI)
A következő egy évben tehát nagyon kemény csaták várhatók az érdekek és célok összecsiszolása során, de a tavalyi koppenhágai klímacsúcshoz képest óriási előrelépés Mexikóban, hogy az ENSZ-tagállamok őszintén elkötelezettnek tűnnek a globális felmelegedés visszaszorításában – összegzi a klímacsúcs eredményeit Benkő Dániel.
Az élmények még természetesen „frissek”, a tanulságok levonásához még korán van. A későbbiekben a WWF Magyarország segítségével mélyebb elemzéseket olvashatnak a cancúni ENSZ-klímacsúcs eredményeiről az fn.hu-n.
