A mexikói Cancúnban rendezett klímakonferencián az ENSZ egy igen egyszerű módszerre hívta fel a figyelmet, amivel jelentősen csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása – tudta meg az fn.hu a WWF Magyarországtól.
Az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) jelentése szerint a világításhoz köthető elektromos áram felhasználása a világ üvegházgáz-kibocsátásának 8 százalékáért felel. A fejlett világítási technológiák alkalmazásával 19 ről 7 százalékra lehetne csökkenteni a világítás arányát a világ összes villamosenergia-felhasználásán belül. Az ENSZ szerint tehát a hagyományos izzók mindegyikét energiatakarékos fényforrásra kellene lecserélni.
Milliárdokban mérhető megtakarítás
Ezzel annyi áramot lehetne megtakarítani, ami a világ 2670 szénerőművének egynegyedét, 705 erőművet tenne feleslegessé. A 100 vizsgált országból negyvenben már vannak tervek a hagyományos égők kivonására. A számítások szerint Indonézia egy ilyen intézkedéssel évi egymilliárd dollárt spórolhatna, miközben nyolcmillió tonnával kevesebb üvegházhatású gázt bocsátana a légkörbe.
Ez legalább kétmillió autó éves kibocsátásának felel meg. Brazília évi kétmilliárd dollárt tudna megspórolni, míg Mexikó 900 milliót, Ukrajna 210 milliót, Dél-Afrika pedig 280 milliót – sorolja a civilszervezet az ENSZ adatait.
(MTI)
További megtakarítások érhetők el azzal is, ha a váltásnak köszönhetően kevesebb széntüzelésű erőművet kellene építeni. Ez csak Indonéziában 3-4 szénerőművel jelentene kevesebbet, vagyis további 2,5 milliárd dollárnyi megtakarítást eredményezne.
klímavédelem az fn.hu-n
A WWF Magyarország jóvoltából nap mint nap friss híreket közlünk a novembr 29. és december 10. között zajló klímakonferencia helyszínéről, a mexikói Cancun városából. Az előző részekben az arról volt szó, hogy Magyarország százmilliárdokat veszíthet, ha megegyezés híján megszűnik a kvótakereskedelem, és hogy a tengerszint emelkedésével elsőként a kis szigetállamok tűnnek el a föld színéről nyolcmillió lakosukkal együtt.
Az elemzés Magyarországot nem vizsgálta, de a körülbelül harmad akkora villamosenergia-fogyasztású Horvátország esetében az átállás évi 100 millió dollár megtakarítását, 200 ezer tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátást és egy kisebb szénerőmű kiváltását jelentené. Az ENSZ jelentése ide kattintva érhető el.
Komolyan gondolták az erdővédelmet
További jelentős üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési lehetőséget jelentene az erdőirtás megállítása. Cancúnban látott napvilágot a hír, miszerint Brazíliában az erőpusztulás aránya rekord szintre csökkent: míg 2004-ben évi 27 ezer négyzetkilométert (ez Magyarország területének több mint negyede) érintett, addig 2010-re ez az érték 6500 négyzetkilométer alá esett.
Ekkora sikert eddig egyetlen más országnak sem sikerült eddig elérnie. Brazília erdőpusztításból származó kibocsátásai is jelentős mértékben csökkentek, a számítások szerint évi 870 millió tonna széndioxiddal (az 1996-2005 év átlagát bázisnak tekintve). Összehasonlításképpen: az EU 2020-ig vállalt 20 százalékos kibocsátáscsökkentése évi mintegy 850 millió tonna CO2-t jelent. Brazília eredeti célkitűzése szerint 80 százalékkal csökkenti az erdőpusztítást 2020-ig, ám mivel már sikerült elérni a 67 százalékos csökkenést, így az elnök 2016-ra módosította a céldátumot.
A legmelegebb év?
A cancúni konferencián jelentette be a WMO (Meteorológiai Világszervezet), hogy a 2010-es év minden bizonnyal szerepelni fog az 1850-es évek óta mért legmelegebb három év között. Bár a végleges adatokat csak 2011 elején publikálják, az eddigi trend alapján várható, hogy a 2010-es év bekerül a felmelegedési rekordértékek közé. Ráadásul az elmúlt 10 év az adatok feljegyzése óta mért legmelegebb évtized volt.
A Nasa és Noaa még ennél is továbbmegy, előrejelzéseik szerint a 2010-es év az eddig mért legmelegebb év lesz. A WMO egy korábbi jelentésében az is szerepelt, hogy a légkörben az üvegházhatású gázkoncentráció most a legmagasabb az iparosodás előtti korszakhoz képest.
