Magyarország legnyugatibb csücskében a Hanság peremén, egy kisalföldi városkában található az a 1930-as években épült családi ház, amit a benne lakók teljes körűen szeretnének felújítani. Ha valaki egyedül neveli a gyermekét, akkor tényleg nem mindegy, hogy a rezsi kifizetése után mennyi marad a családi kasszában.
Ezért a tulajdonos hölgy úgy döntött, hogy vállalja a korszerűsítéssel járó felfordulást, és a munkálatok levezénylését, ami, lássuk be, nem kis feladat. Energetikai szakértő bevonására azért is szükség volt, mert a felújításra pályázatot nyújtottak be, aminek az energiatanúsítvány kötelező eleme.
Energiapazarlásban rekorder
A 118 m2-es, kis méretű tömör téglából épült ház G energiaosztályba tartozik, horribilis energiafogyasztással. Elvi energiaigénye műszaki paraméterei alapján 422 kWh/m2 év. (Sorozatunkban eddig ez a ház az energiafaló rekorder!) Ha földgázzal tüzelnének, akkor évente majd 5300 köbméter gázt kellene elégetniük. Hatalmas a hővesztesége a szigetelés és vakolat nélküli falakon, a tetőn, a közel 30 éves, elvetemedett, rosszul záródó, redőny nélküli ablakokon.
A házat fatüzelésű kazánnal fűtik, de mivel több, mint 20 éve szolgál, jócskán elavult már ez is. A kazán magas vízhőmérséklettel üzemel – a radiátorokban 90ºC körüli víz keringhet –, ami szintén jókora veszteséggel jár. Egyébként a hőleadók aránylag jó állapotban vannak, de nem szabályozhatók egyenként, így folyton az egész házat kell fűteni, akkor is, ha csak néhány helyiséget használnak éppen a lakók.
számít, hogy miből állítjuk elő az energiát
Érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni a fatüzelésű rendszert az energetikai számításon belül. A fa, mint környezetbarát energiaforrás felhasználása javíthatja az épület energetikai besorolását, mert a számítási metódusban kisebb szorzóval szerepel, mint például a gázfűtés. Ugyanakkor, ha a rendszer elavult, rossz hatékonyságú, mint például ennél a háznál, akkor hiába állítják elő megújuló forrásból a meleget, mégis óriási lesz a rendszer energiaigénye, és romlik az épület besorolása. Az tehát, hogy a fűtés mennyire környezetbarát, nemcsak attól függ, hogy mi kerül a kazánba, hanem attól is, hogy hogyan hasznosul.
A fürdéshez, mosogatáshoz használt vizet éjszakai (hivatalos nevén vezérelt) árammal működő villanybojler melegíti. A szakértők szerint az elektromos vízmelegítés az egyik legdrágább és legkevésbé hatékony megoldás, ezért csak ott ajánlható, ahol valamiért nem lehet, vagy nem éri meg más megoldást választani, például ahol nincs bevezetve a gáz, vagy kevés meleg vizet használnak.A pincétől a padlásig átalakul a ház
A korszerűsítési lépésekről a tanúsítványban leírt javaslatok és a szakértővel való konzultáció alapján döntött a tulajdonos. A kivitelezési tervek szerint a ház alapos változáson fog átesni.
Első lépésben a fűtési rendszert korszerűsítik majd. Az egyébként még jó állapotú radiátorokat meghagyják, és termosztatikus szelepekkel szerelik fel. A régi fatüzelésű kazánt kondenzációs kombi gázkazánra váltják. Ezzel ugyan a megújuló energiaforrás helyére fosszilis energia lép, de így alacsonyabb hőmérsékleten tud üzemelni a rendszer, amivel csökkennek a veszteségek, és a hatásfokjavulás is hoz annyit a konyhára, ami miatt megéri váltani.
A nyílászárókat hőszigetelő üvegezésű, 5 légkamrás ablakokra cserélik, így a korábbihoz képest feleződik az ablakok hővesztesége. Fontos követelmény, hogy olyan ablakokat építsenek be, amin van légbevezető, mert ez biztosítja a szükséges légcserét.
lakcímke a Figyelőneten
A FigyelőNet és az Energia Klub Lakcímke projektjének közös „Bemutatkozik az energiatanúsítvány” rovatában hétről hétre megvizsgáljuk egy-egy magyar ingatlan már elkészült energiatanúsítványát. Ez röviden egy szakértő által készített minősítés, amely 10 fokú skálán mutatja meg lakásunk „energiahatékonyságát”, hasonlóan a háztartási gépekhez.
A leglátványosabb munkálatok a homlokzat, a tető és pincefödém hőszigetelésével kezdődnek majd. A tervek szerint a külső falakra 10 cm polisztirol szigetelőanyag kerül. Figyeljünk oda, hogy a szigeteléshez szükséges anyagokat – a szigetelőlapoktól kezdve a ragasztókon, rögzítőkön, segédanyagokon keresztül – csak rendszerben szabad vásárolni, mert így biztosítható a megfelelő minőség, szigetelő hatás és tartósság.
Mivel a padlástér nincs beépítve, ezért viszonylag egyszerű lesz a kivitelezés: a födémre 15 cm üveggyapot szigetelőanyagot terítenek majd le, és nagyrészt ugyanilyen anyaggal szigetelik a pincefödémet.
60 százalékos megtakarítás
Ha mindezeket megvalósítják, akkor a számítások szerint ház energiafogyasztása 60 százalékkal csökken majd, ami öt kategóriával jobb besorolást eredményez: eléri majd a B energiaosztályt. Az elvi energiaigény 422 kWh/m2 év helyett 162 kWh/m2 év lesz. Ez annyi, mintha 3200 köbméter, tehát kb. 420 ezer forintnyi gázt spórolnának egy évben. (A számítás persze annyiban sántít, hogy itt fáról váltottak földgázfűtésre, de az érthetőség kedvéért mindent földgázra vetítünk.)
A beruházás költségeit közel hárommillió forint körülire teszi a szakértő. Ha ennek egy részét a tulajdonos állami támogatásként megkapja a Klímabarát Otthon Program pályázati keretéből, akkor a beruházás öt éven belül térül meg. Ez már önmagában jó érv a korszerűsítés mellett, ha pedig hozzávesszük a kényelmesebb, biztonságosabb, értékálló otthont, amit a felújítás után birtokba vehetnek a lakók, akkor egyértelmű, hogy megéri a fáradságot.
Ha szeretné megnézni magát a tanúsítványt és a hozzá tartozó műszaki jegyzőkönyvet látogasson el a Lakcímke oldal Bemutatkozik a tanúsítvány rovatába. A lakcimke.hu-n a tanúsítás jogi hátterével, gyakorlati kérdéseivel is megismerkedhet, és persze sok hasznos tippet, tanácsot talál. A jövő héten pedig, itt a FigyelőNeten egy vidéki családi ház „fogyasztását” boncolgatjuk majd.
