Kovács Antal, Csátalja polgármestere a FigyelőNetnek elmondta, hogy a lakosok között nem érezni semmilyen félelmet vagy pánikhangulatot. Hozzátette: miután szerdán a miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarországra érkezett a madárinfluenza, megkezdték a környéken lakók tájékoztatását. Elmondása szerint szórólapokat osztottak szét, illetve közleményekben tudatták, hogy mi a teendő. Csátalján ugyanis szinte minden háznál tartanak baromfit, a településen körülbelül 8-10 ezer szárnyas lehet. „A lakosok közül eddig senki sem jelentette be, hogy állata megdöglött vagy megbetegedett volna” – mesélte a polgármester.
Kovács Antal kiemelte a megfelelő tájékoztatás fontosságát, az emberek a faluban tudják, hogy nem romániai és törökországi állapotok vannak, így nem alakult ki pánik.
Király Sándor, Nagybaracska polgármestere is arról számolt be, hogy a település lakosait nem rázta meg a hír, főleg mert ezen a településen még kevesebb szárnyast tartanak az emberek. Hozzátette: nem tud arról, hogy a lakosok tömegesen oltatnák be magukat influenza ellen.
Gemenc vadjaira fokozottan ügyelnek
A Duna–Dráva Nemzeti Park déli területei, többek között a gemenci erdő déli területei is a 10 kilométeres védőzónába esnek.
A híres rezervátum számos vadállatnak és ritka madárnak nyújt menedéket. Veszélyezteti-e Gemencet a madárinfluenza megjelenése, milyen intézkedésekkel védik a ritka természeti kincset a területet felügyelő Gemenci Erdő és Vadgazdaság munkatársai.
A FigyelőNet kérdéseire Keller József, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy fokozottan figyelik a vad- és szárnyasállományt, amelyről a vadászati és természetvédelmi hatóságok is tájékoztatást kaptak. A rendőrség az utakon fokozottan ellenőrzi az arra áthaladó járművek által szállított dolgokat – mondta a vezérigazgató-helyettes. Vadászati tilalom bevezetésére nem volt szükség, ugyanis a szárnyasvadászati szezonnak már vége, és az emlősökre a vírus nem veszélyes – indokolta Keller.
A vírus már a hetvenes években is jelen volt
„A magas patogenitású (megbetegítőképességű) influenzavírus mind Magyarországon a 70-es években, mind az elmúlt években Hollandiában és Olaszországban” is előfordult – nyilatkozta Süth Miklós főállatorvos a mai napon. Hozzátette: akkor is volt madárelhullás, és nem volt humán megbetegedés.
A szakemberek feladata, ha a vírus megjelenik, akkor „helyhez kössék a problémát”, ezért szükséges lezárni az adott területet és környékét. Végső esetben az állatállományt leölik – mondta.
Mi a teendő?
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya a minisztérium honlapján közzétett közleménye szerint a házikacsa, -liba, illetve egyéb vízibaromfi egyéb baromfival (például házityúk, -pulyka) vagy fogságban tartott madárral (például galamb) együtt, illetve egy légtérben nem tartható.
Az illetékes hatósági állatorvosnak késedelem nélkül jelenteni kell, ha a baromfiállományban vagy egyéb, fogságban tartott madarak esetében a takarmány- vagy a vízfogyasztás legalább 20 százalékkal csökken, vagy a tojástermelés két napnál hosszabb ideig több mint öt százalékkal visszaesik, vagy a heti elhullás az állomány három százalékát meghaladja, vagy az állományon madárinfluenzára gyanút keltő tünetek jelentkeznek. A betegség tünetei a hirtelen nagyfokú elesettség, légzőszervi tünet, vizenyős fejfüggelékek stb.
Valamennyi, Magyarország területén tartott vadmadárvadászatot legalább 24 órával a vadászat kezdete előtt írásban be kell jelenteni az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosának.
A vadászatra jogosultak valamennyi elhullva talált vagy betegség gyanúja miatt kilőtt vadmadárról értesíteni kötelesek a területileg illetékes hatósági állatorvost, a részben vagy teljes egészében szabadban tartott baromfi és egyéb madarak takarmányozását és itatását zárt vagy legalább fedett helyen kell megoldani úgy, hogy a takarmányhoz és az ivóvízhez vadon élő madarak, különösen pedig vadon élő vízimadarak ne férhessenek hozzá.
Tilos a felszíni vizek baromfi itatására történő felhasználása. Amennyiben az állomány itatása más úton nem oldható meg, a baromfi részére biztosított vízmennyiséget a vírus elölésére alkalmas engedélyezett vegyszerrel kell kezelni – olvasható a minisztérium honlapján.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
