Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk a madárinfluenza ellen, szükséges-e egyáltalán tennünk valamit? Az aggodalmakat megelőzendő: a legtöbb szakember jelenlegi formájában a most megtalált vírust nem tartja emberre fokozottan veszélyes kórokozónak.
Süth Miklós főállatovos csütörtöki nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a betegség vadmadárban jelentkezett, így az emberi kontaktus esélye csekély, és ebből bármiféle fertőződés kizárható.
Mindez nem jelenti azt, hogy a járványügyi szakemberek ne keresnék a megoldást arra az esetre, ha a vírus mutálódna és emberről emberre átfertőződő veszélyes típusa alakulna ki. Az tény, hogy oltóanyag még nincs, de igazán olyan betegség sincs, ami ellen szükség lenne erre a vakcinára.
Tasáry Ilona, az OTH kommunikációs főosztályvezetője a FigyelőNet kérdésére hangsúlyozta: a most engedélyezés alatt álló oltóanyag egy ilyen, még nem létező betegség elleni hatékony ellenszer lehet. Ha az engedélyezés megtörténik, akkor a világon legtöbb gondot okozó veszélyes H5N1 ellen rendelkezünk majd oltóanyaggal.
Az, hogy az elhullott hattyúkban pontosan milyen alfaja található a vírusnak, még vizsgálat tárgyát képezi, ha esetlegesen egy mutáció jelenne meg, az aktuális előállítási folyamatok jelentősen meggyorsíthatják majd egy későbbi vakcina előállítási menetét.
Az oltóanyag engedélyeztetése az utolsó fázisban tart, körülbelül egy hónapon belül gyártható lesz a vakcina – véli Tasáry.
A szezonális influenza elleni védőoltások beadásának rendje sem változik a madárinfluenza miatt, mivel semmisem indokolja a karanténba került helységek lakóinak oltását, a helyi baromfiállományban ugyanis nem találtak fertőzött példányokat.
