Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hozzátette: a pályamunkák elbírálására szakmai grémiumot kérne fel Hiller István miniszter, annak érdekében, hogy a leendő vezetőség a működőképességet és a minőségi munkát biztosítsa.
A szaktárca szükségesnek látja, hogy a következő időszakban tovább folytatódjon az intézmény konszolidációja, a miniszteri biztos intézményét fenntartva a tárgyalásos folyamat, és hogy az intézmény helyzetét pontosan felvázoló folyamat a végére érjen. Mint mondta, csak ennek ismeretében lehet beszélni a dalszínház jövőjéről.
Vass Lajos, az operaház ez év végéig kinevezett ideiglenes vezetője beszámolójában elmondta, hogy „sokféle, sokszínű, izgalmas, a világban elhelyezett” operát szeretne Magyarországon, a koncepció elkészítése folyamatban van. Elképzelése szerint nem egy épület jelentené a magyar operát, hanem a dalszínház előadásait külső helyszíneken is játszanák. Példaként említette Fertődöt és Gödöllőt. A miniszteri biztos szerint fel kellene zárkóztatni a vidéki színházak operatagozatát is.
Beszélt arról is, hogy nemcsak a május végén bezáró Erkel Színház épülete szorul felújításra, hanem az operaház teljes épületének rekonstrukciójára is szükség van a modernizációs programnak megfelelően. A miniszteri biztos szerint normatív támogatásra lenne szüksége az intézménynek, az átalakításokra pedig többletforrásokat kellene bevonni.
Keveházi Gábor balettigazgató aggasztónak nevezte, hogy az alacsony bérek miatt megindult a tehetségek elvándorlása az operaházból. A balettigazgató nem értett egyet a pályázat kiírásával a vezetői posztra. Indoklása szerint legalább öt évre biztosítani kellene a ház „nyugalmát”. Javasolta a jelenlegi miniszteri biztos munkájának meghosszabbítását.
Véleménye szerint egy kívülről érkező vezető nem alkalmas az operaház igazgatói posztjának ellátására. Hozzátette: a dalszínház adósságát, mely Vass Lajos írásos tájékoztatója szerint meghaladja a másfél milliárd forintot, az államnak kellene konszolidálnia. A balettigazgató szerint szükség van mind az Opera, mind az Erkel Színház működésére, mivel az operaházat a magas jegyárak miatt többségében a külföldiek látogatják.
Kákai István művészeti főtitkár ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a meglévő két intézményben mutassák be az operákat. Mint mondta, 13 lehetséges játszóhelyet vizsgáltak meg, de egyiket sem találták alkalmasnak operadarabok bemutatására.
Halász János, a bizottság fideszes alelnöke szerint a helyzet értékeléséhez azt is meg kell vizsgálni, hogy hogyan került az intézmény válságba.
A kérdésre reagálva Schneider Márta elmondta, hogy az elmúlt években elmaradt a dalszínház belső strukturális átszervezése. Beszélt arról is: a jelenlegi támogatás az alapvető feladatokra elég, a konszolidációs kényszert külön kell kezelni. A szakállamtitkár szerint az adósságállomány nem valószínű, hogy 2007-ben rendezhető. Ezt követően viszont produkciók finanszírozásával lehetne biztos alapokra helyezni az Opera működését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
