Mintegy 150 éve Emil Du Bois-Raymond német tudós beszámolt arról, hogy a bőrön alkalmazott elektromosság felgyorsítja a sebgyógyulást. Mindezzel azonban sem akkor, sem azóta nem foglalkozott senki, egészen mostanáig.
A kutatópáros egyik tagja, Josef Penninger, a bécsi Osztrák Molekuláris Biotechnikai Intézet munkatársa bevallotta, hogy először ők is fenntartásokkal kezelték a témát. Végül Min Zhaoval, a brit Aberdeen Egyetem kutatójával felismerték azt az elektromos hatást, amely a sérülések gyógyulását segítő sejteket a sebhez vonzzák, valamint beazonosították a közreműködő géneket is – írja az sg.hu.
Megfigyelték, hogy az elektromosság irányától és erejétől függően a gyógyulási folyamat felgyorsítható vagy akár teljes egészében le is állítható, és azt is megállapították, hogy a sérülést javító sejtek vándorlásáért felelős génekre egyértelműen hatással vannak az elektromos mezők.
A sejtek és a szövetek a membránokon átfolyó pozitív töltésű kálium és negatív töltésű klorid ionjaikkal gyakorlatilag kémiai akkukként funkcionálnak, elektromos mezőket hozva létre a test teljes felületén. Ha sérül egy szövet, sérül az akku is, egyfajta rövidzárlat keletkezik. A kutatók felismerték, hogy a problémás mezők vonzzák a javító sejteket, és elkalauzolják a sérült területen – olvasható az sg.hu cikkében.
