Élet-Stílus

Harcra készül a dán rendőrség

Tilos maszkban vagy kapucniban tüntetni – a dán rendőrség már a szombati tömegdemonstrációra készül a klímacsúcs árnyékában. Megszületett az első hivatalos megállapodástervezet, de még sok benne a vagy. Eredmények és rendőri készültség Koppenhágából.

A koppenhágai megbeszélések két nyomvonalon haladnak: Az egyiken a távlati célokról, a 2050-ig tartó periódusról szólnak a tárgyalások, a másikon pedig a Kiotói jegyzőkönyv eredetileg tervezett élettartamának végéig, 2012-ig tartó időszakról – nyilatkozta pénteken Yvo de Boer, az ENSZ légkörvédelmi titkárságának vezetője.

Ez utóbbival kapcsolatban az Európai Unió (EU) pénteken összesen 7,2 milliárd euró (10,8 milliárd dollár) klímavédelmi támogatást ajánlott a fejlődő országoknak. Az EU által felajánlott összeg durván harmadát teszi ki az ENSZ szerint 2010 és 2012 között összesen szükséges 30-36 milliárd dollárnak.

Vagy-vagy

Napvilágra került pénteken az első hivatalos javaslat is a konferencia záródokumentumára. Benkő Dániel, a WWF Magyarország helyszínen tartózkodó munkatársa szerint a dokumentum több nagy érdekcsoport egymástól eltérő javaslatát foglalja össze, ezért olvasható 1,5-2 Celsius fokban maximalizált globális felmelegedés, 75-90 százalékos kibocsátáscsökkentés. Ezek elé mindig oda kell tenni: vagy. A tervezeten még nagyon sokat fognak vitázni, a döntő szót a jövő héten mondják majd ki az államok vezetői.

A dokumentum tehát különbséget tesz fejlett ipari államok és fejlődő országok között, utóbbiak számára enyhébb feltételeket szab. A klímakonferencia egy politikai jellegű megállapodással zárulna, amelynek alapján 2010-ben kidolgozható a kiotói jegyzőkönyvet felújító új nemzetközi szerződést, ami 2013-ban lépne életbe.

A fejlett államoknak 75 százalék

A záródokumentum tervezete alapján a fejlett államoknak 2020-ig 25 és 40 százalék közötti mértékben kellene visszafogniuk a szén-dioxidban mért üvegházhatású gázkibocsátást 1990-hez képest. A fejlődő országoknak a kibocsátás növekedését volna szükséges lassítaniuk 15 és 30 százalék közötti mértékben a jelenlegi folyamatok alapján 2020-ban várható szinthez képest.

A WWF szakértője ehhez hozzáfűzi: a kiotói jegyzőkönyv hat üvegházhatású gázt nevez meg. Ezeket CO2 egyenértékre számítják át az alapján, hogy mennyire képesek a klímát melegíteni és mennyi ideig maradnak a légkörben.

(MTI)

(MTI)

2020 után már a fejlődőknek is csökkentenie kellene az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátását. Az évszázad közepére az 1990-ben mért mennyiséghez viszonyítva világszerte 50, 85 vagy 95 százalékkal kevesebb üvegházgáznak kellene a légkörbe kerülnie az emberi tevékenység nyomán. A fejlett államoknak ugyanakkor legkevesebb 75 százalékos csökkentést kellene vállalniuk.

Az erőfeszítések végső célja az, hogy a globális középhőmérséklet ne emelkedjen 1,5 vagy 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előttihez képest – áll az ENSZ megállapodás-tervezetében. A javaslat arra nem tér ki, hogy pontosan mikortól kellene csökkennie a globális kibocsátásnak, és pénzügyi kérdéseket sem érint.

Készenlétben a rendőrök

December 12-re több demonstrációt is bejlentettek Koppenhágába, már pénteken erről beszélt a város, sok helyen osztanak szórólapokat, amelyekben részvételre szólítanak fel – olvasható a WWF Koppenhaga blogján. A belvárosban egyre több helyen látni bukósisakos rohamrendőrőket, rendőrségi kisbuszokat. Lépten-nyomon ellenőrzik az embereket, kipakoltatták a hátizsákjukat, a zsebeiket. hogy ellenőrizzék, mi van náluk.

Harcra készül a dán rendőrség 2

A koppenhágai rendőrség a felhívást tett közzé. E szerint Dániában szabadon lehet demonstráli, ez azt jelenti, hogy kivétel nélkül mindenkinek jogában áll fegyvertelenül összegyűlni másokkal. Mindemellett viszont a szabadtéri győlések betilthatók, ha félelmet keltenek, vagy veszélyt jelentenek a törvényes rendre. Zavargás esetén a rendőrség csak akkor lép közbe (ha nem éri támadás), ha a résztvevőket a Királynő és a törvény nevében háromszor felszólították, hogy oszoljanak fel, és a felszólítás hatástalan marad.

Nincs helye olyan megmozdulásoknak, amelyek megzavarják a közrendet. Bűncselekménynek minősül a tömeget felbujtani, hogy személyek vagy azok tulajdona ellen forduljon, vagy azzal fenyegessen. Dániában a nyilvános rendezvények és demonstrációk résztvevői nem viselhetnek maszkot. Tilos az arcot eltekarni egészében vagy részben kapucnival, maszkkal, festéssel vagy bármilyen más módon, ami megakadályozhatja az azonosítást – tette egyértelművé a rendőrség.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik