November és február között a medencékre, így a Kárpát-medencére is jellemző időjárási jelenség az úgynevezett hidegpárna hatás. Létrejöttének oka, hogy nagy sűrűségű hideg levegő árasztja el a térséget, amely a szélcsendes, „nyugodt” időben megüli a Kárpát-medencét, vagyis alsó, 5-800 méteres rétege „párnaként” borul Magyarországra – mondta el a FigyelőNetnek Csonka Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
A Kékes tetőn van most a legmelegebb (MTI)
Romlik a levegő minősége
A felsőbb rétegek azonban, 800-1000 méter magasságban továbbáramlanak, helyüket melegebb levegő foglalja el. Ezért fordulhat elő, hogy míg a városokban és az Alföldön ködös, hideg, mozdulatlan az idő, addig Bánkkúton, a Kékes tetőn, Dobogókőn napos, tiszta az ég, és ahogy fölfelé haladunk, egyre magasabb hőmérsékletet mérhetünk.
A fölöttünk terpeszkedő „párna” ugyanakkor megakadályozza a kapcsolatot a felsőbb légrétegekkel, így 3-600 méteres magasságban feldúsulnak a szennyeződések, a szállópor és a különböző gázok koncentrációja megnő, egyszóval romlik a levegő minősége.
Szerdáig tart
Nyáron a hidegpárna hatás azért nem tapasztalható, mert a napsugarak intenzíven érik a földfelszínt, és „nem engedik” a hideg tartós megtelepedését. Télen azonban a rövid nappalok és a napsugarak alacsonyabb beesési szöge miatt a sugárzási egyenleg negatív. Ez azt jelenti, hogy adott négyzetméterre jutó napenergia kevesebb, mint amit a föld kisugároz.
A hidegpárna jelenséget a hidegfront szünteti meg, amely turbulensen átkeveri a levegőt. Az is előfordulhat, hogy a hidegpárnát elűző hidegfrontot melegebbnek érezzük, mint a korábbi napok hőmérsékletét. Az előrejelzések alapján erre január 14-15-ig kell várni.
