A 36 hónap során egyértelmű trendek rajzolódtak ki: először a vírusirtókon átcsúszó kevésbé káros trójai alkalmazások vezették a kémprogram toplistát, amelyek csupán a böngészőt térítették el, vagy a képernyő háttérképét változtatták meg. Az általuk okozott fertőzési ráta az összes fertőzést tekintve alacsony, mindössze 1-2%-os volt. 2007 és 2008 során már azok a kártevők kerültek előtérbe, amelyek a felhasználók hiszékenységét használták ki, így a 12 hónapig listavezető, erotikus videók lejátszásához szükséges Trojan-Downloader.Zlob.Media-Codec, vagy a hamis biztonsági riasztásokat produkáló ál-antivírus, a 10 hónapon át listavezető Trojan.FakeAlert.
2008 viszont egyértelműen a böngészőket eltérítő és reklámokat megjelenítő kémprogramoké volt, amelyek különösen a pekingi olimpia idején letaszították a korábbi trójaiakat. 2009-ben a vírusminták óriási számának köszönhetően viszont már nem az egyes víruscsaládok, hanem terjedési módszereik alapján csoportosított károkozók dominálnak a toplistán. Egy ilyen módszer például a Windows alapbeállítását kihasználó autorun.inf módosítása, amely segítségével a hordozható eszköz (például pendrive) csatlakozását követően automatikusan lefutó károkozó fertőzi a számítógépeket – ezt használta ki többek közt a Downadup/Conficker féreg is, amely egy időben valószínűleg az eddigi legtöbb, 12-15 millió PC-t fertőzte meg.
Ugyancsak újdonság a PDF-fájlokban utazó károkozók tömeges megjelenése, amelyek a PDF olvasó JavaScript sebezhetőségeit kihasználva próbálnak a védettnek vélt környezetben elindulni. A második legnagyobb magyarországi ingyenes levelezőrendszer, a Citromail és Indamail spamszűrését ellátó MPP szűrőrendszer naponta több tízezer veszélyes PDF-csatolmányt tartalmazó levélszemetet azonosít és szűr ki.
