A tigriseknek, testrészeiknek, valamint az ezekből készült tárgyaknak kereskedelme nemzetközi tilalom alatt áll, és ez azon országokon belüli kereskedelemre is kiterjed, melyekben a tigrisek szabadon élnek. Ezek közé tartozik Kína is, ahol még mindig nagy kereslet van a tigristermékekre – áll a WWF közleményében.
(WWF)
A kínai kormány ugyan kampányt indított, amely leleplezi a hagyományos kínai orvosságként használt tigristestrészekből készült porok, őrlemények, krémek hatását, de az érdeklődés és a készítményekbe vetett hit nem csappant.
Egyes kínai vállalkozók tigrisfarmokat hoztak létre – ma körülbelül egy tucatnyi működik – amelyek főként turistalátványosságként biztosítanak bevételt. Az állatok területigényükhöz képest viszonylag kis területen szabadon vagy ketrecbe zárva, esetleg megláncolva élnek.
(WWF)
A tulajdonosok azt állítják, a farm segíti a faj megőrzését. Ezzel együtt azonban tehetős üzletemberekkel együtt nyomást próbálnak gyakorolni a kínai kormányra, oldja fel az országon belüli kereskedelmi korlátozásokat, melyet 1993-ban vezettek be.
Azt ígérik, hogy csak a természetes módon elpusztult tigriseket használnák fel kereskedelmi célokra, sőt egyes farmtulajdonosok az engedélyezett tigriskereskedelem esetén hozzájuk befolyt összeg egy részét természetvédelmi célokra használnák fel. Ezzel szemben természetvédők úgy számolnak, hogy több tíz, akár százezres farmok szükségesek ahhoz, hogy a természetes módon elhullott példányok „értékesítéséből” fenntartsák a telepet és hasznot is húzzanak.
A tigrisfarm egyik látványossága. A jóllakott és a fogság miatt egyébként is tapasztalatlan tigrisek sok szenvedést okoznak az áldozatnak (WWF)
A WWF és más szervezetek szerint ahogy a tigriskereskedelmet legálissá tennék, a farmtulajdonosok árucikként használnák a védett nagymacskákat.
