Csütörtök óta 24 órás üzemben nyolc szivattyútelep működik, amelyek naponta 150-160 ezer köbméter vizet emelnek át. A déli területen a Nagykanizsa-Budapest vasútvonal és az M7-es autópálya is a veszélyeztetett területen fekszik, mert a vízszintemelkedésre érzékeny tőzeges talajra épültek. A többi öblözetben a befogadók kapacitása már kevés, ezért többnyire erdőket, kisebb mértékben szántókat és mezőket is elöntött a belvíz közölte Laki István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökségének vezetője.
(MTI)
A Kis-Balaton Üzemmérnökség által felügyelt négy terület közül a Zala jobb parti öblözetében (Zalaapáti térségében), bal parti öblözetében (Zalavár és Sármellék környékén), valamint Keszthely-Hévíz-Alsópáhok-Fenékpuszta térségében másodfokú, a Kis-Balaton déli oldalán (Kápolnapuszta-Sávoly-Főnyed térségében) pedig elsőfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.
Februárban közel egy hónapon át folytatták a védekezési munkálatokat, azok leállítása után azonban ismét el kellett rendelni a készültséget, mert az olvadások és az esőzések jelentős vízutánpótlást hoztak. Az újraindított szivattyúzásnak köszönhetően eddig annyit tudtak elérni, hogy az utóbbi napokban nem emelkedett tovább a vízszint, reményeik szerint most kezdődhet a csökkentés.
A Kis-Balaton térségében olyan mélyen fekvő területek találhatók, amelyeknél a talajvíz szintjét egy méterrel a Balaton szintje alatt kellene tartani, ezt azonban természetes, gravitációs elvezetéssel nem lehet biztosítani. Hévíz környékén ugyanakkor az okozhat problémát, hogy ha nem szivattyúzzák át a belvizet, a pangó víz az élő- és ivóvizek minőségét veszélyezteti – mondta a szakember.
