Sokan idegenkednek a drága és szokatlan fényt adó kompakt fénycsövektől, bár előnyei tagadhatatlanok: hosszú élettartam, minimális fogyasztás. Klinger Györggyel, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft. Alkatrész és Világítástechnikai osztály munkatársával beszélgettünk.
Miben különbözik egymástól a két fényforrás? Az áramfaló izzót érdemes-e lecserélni takarékos kompakt fénycsőre?
Alapvetően működési elvben különböznek egymástól. Az izzólámpa egy hőmérsékleti sugárzó, vagyis a benne lévő wolframszál izzításából keletkezik a fény. Ez igen rossz hatásfokú, viszont tökéletes színvisszaadást biztosít jellemzően 1000 órás élettartam mellett. Ezzel ellentétben a kompakt fénycsőben kisnyomású higanykisülésben keletkező, főként UV sugárzást a fénypor alakítja látható fénnyé. Így sokkal jobb hatásfokkal rendelkezik, azonban jellemzően csak 80 százalékos színvisszaadást biztosít. Élettartamuk konstrukciótól és minőségtől függően 1000-től akár a 20 ezer órát is elérhetik. És hogy érdemes-e lecserélni az izzókat, azt döntse el a felhasználási terület és az olvasók pénztárcája.
fotó: Balta Attila
Rengeteg, különböző formájú, nagyságú és típusú energiatakarékos lámpa van forgalomban. Az olcsóbbak kevés fényt adnak, nem megfelelő színhőmérsékletűek és lassan, villódzva gyújtanak, és persze rövidebb az élettartamuk. Honnan lehet tudni, hogy a fényforrás minőségi termék? Mire érdemes odafigyelni vásárláskor?
Közhelyként lehetne azt mondani, hogy az ára alapján. Tényleg jellemző a minőségi termékekre, hogy drágábbak, viszont valóban megbízhatóbbak és jobb minőségűek. A „nagy” nevű gyártók termékei rendre megbízhatóak és jó minőségűek, de lehet találni jó terméket a „no name”-ek között is. Vásárláskor mindenképpen figyelni kell az élettartam, a színvisszaadás és színhőmérsékleti jellemzőkre. Mindemellett minőségi garanciára utalnak az esetlegesen feltüntetett vizsgáló intézetek logói, jelei is.
Van annak valóságalapja, hogy a gyakori kapcsolgatás csökkenti a feltüntetett élettartamot?
Abszolút igaz, hiszen az élettartamot nemcsak az üzemóra, hanem a kapcsolások száma is nagymértékben befolyásolja. Igaz azonban, hogy a magasabb névleges élettartamú lámpák egyre kevésbé érzékenyek. A kapcsolások során az elektródok elhasználódnak, a katódmassza a begyújtások hatására folyamatosan leválik az elektródokról, és jellegzetes fekete gyűrűt létrehozva a fénycső falára és az arra felvitt fényporra kerül. Az elektródák kopása az égésfeszültség növekedésével jár, amely egy idő múlva már nem teszi lehetővé a fénycső begyújtását.
Sokan arra panaszkodnak, hogy az új típusú fényforrások más színt, fényt adnak. Erre van megoldás?
A mai kompakt fénycsövekben általában már speciális, széles spektrumú fényport alkalmaznak, melynek színe természetes világítást biztosít. Ahogyan már említettem, a kompakt fénycsövek jellemzően 80 százalékos színvisszaadásúak, és a színképi eloszlásukból adódóan valóban némileg más színérzetet adnak, sajnos ezt el kell fogadnunk.
A lámpán vagy a dobozán találhatunk különféle számokat. Ezek csak sorszámok, vagy a vásárlónak fontos információt tartalmazhatnak? Mit jelent például a 827-es szám?
Természetesen mind a lámpán, mind a csomagoláson fel vannak tüntetve hasznos információk. Névleges feszültség, hálózati frekvencia, felvett teljesítmény, felvett áramerősség, névleges élettartam, névleges fényáramérték, színhőmérséklet és a színvisszaadási index. A „827”-es szám az utóbbi két jellemző rövidítése. Az első szám mellé egy nullát kell írni (8=80) ez adja meg a színvisszaadási indexet.
A következő két szám (27) mellé két nullát kell írni, ez adja meg a színhőmérsékleti értéket Kelvin-fokban (27 00=2700 K). Esetünkben 80-as színvisszaadási tényezőt, és 2700 K-es színhőmérsékletet takar, ami hozzávetőleg megfelel az izzólámpa színhőmérsékletének, hiszen 3300 K alatt kimondottan meleg fehér (vöröses tónusú), 3300-5300 K között semleges, e felett hideg fehér (kékes tónusú) világításról beszélhetünk.
Mennyit tudunk így megtakarítani egy átlagos háztartásban évente?
Hozzávetőleg 20-25 ezer forintot. A felmérések alapján egy izzó átlagosan naponta három órát üzemel, vagyis – 1000 órás élettartam után – a hagyományos wolframizzók egy év után kiégnek. Hét izzó összesen 7000 üzemóráját tekintve a 100 wattos hagyományos izzó esetében az összköltség 28 350 forint. 700 kWh x 40 Ft/kWh = 28 000 Ft, amihez társul az izzók darabonkénti 50 forintos ára.
Ugyanennyi üzemórát tekintve egy kompakt fénycső esetében a költségek: 140 kWh x 40 Ft/kWh = 5600 Ft, amihez ha hozzáadjuk a fénycső ezer forintos árát, a végeredmény 6600 forint. Mindezek alapján az energiatakarékos fénycső hosszabb élettartamát és jobb hatásfokát tekintve, évente körülbelül háromezer forintot spórolhatunk egy fényforrás lecserélésével.
fotó: Balta Attila
Honnan tudhatja a vásárló, hogy mennyire gazdaságos a fényforrás?
Ez nagyon egyszerű. A fényforrás fényáramának és az általa felvett teljesítmény viszonyszámmal könnyen kifejezhető. Annál több a létrehozott fény, minél nagyobb az lm/W értéke. Egy izzólámpa fényhasznosítása körülbelül 13 lm/W, míg egy kompakt fénycsőé ennek többszöröse, hozzávetőleg 50-70 lm/W.
Az egyik brit környezetvédelmi szervezet arra figyelmeztetett, hogy a modern fényforrások dobozán nincsenek feltüntetve megfelelőképpen a hulladékkezelési útmutatók, hiszen ezek a takarékos fényforrások kis mennyiségben higanyt tartalmaznak, és sérülésük esetén veszélyt jelentenek a környezet számára. Ön szerint tényleg veszélyesebbek a kompakt fénycsövek?
A lámpák működési elvéből adódóan tartalmaznak higanyt, ezért a gyártóknak a csomagoláson vagy a lámpán fel kell tüntetni az áthúzott kerekes kukát ábrázoló logót. Ez a szimbólum arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeket a termékeket szelektív hulladékként kell kezelni. Szerencsére már hazánkban is egyre több helyen lehet kifejezetten fényforrások gyűjtésére létesített hulladékgyűjtőt találni (például a nagy bevásárlóközpontokban – a szerk.).
7 Watt lesz a maximum
2009. szeptember 1-jétől eltűnnek a
boltok polcairól a 100 wattos, és az annál nagyobb teljesítményű
világos, valamint az összes nem „A” energiaosztályú matt, festett vagy
opálburás izzók. A teljesítményhatár éves lépésekkel 2012 szeptemberére
7 Wattig csökken, mindez az EU klímavédelmi politikája miatt történik.
Ön szerint hogyan érinti a magyar vagy magyarországi gyártó cégeket az átállás?
Valóban megjelent az Európai Közösségek Bizottságának rendelete, a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozóan. Ennek alapján változások történnek a termékek megnevezésében és a csomagolásában is egyaránt. Ez alapján az “energiatakarékos” kifejezést csak az „A” energiaosztályú termékekre szabad használni. Úgy gondolom, a cégeket abszolút nem érinti váratlanul a dolog, és átszervezéssel, valamint új termékek fejlesztésével elébe állnak a piac változásainak.
