Alapvetően háromféle zsír létezik: telített, telítetlen és transz. A telített zsírsavak főleg állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg, míg a telítetlenek a növényiekben. A harmadik csoport tagjai, a transzzsírsavak a természetesen folyékony növényi olajok hidrogénezéssel történő keményítésekor (például margarin) keletkeznek.
A tudomány a 20. század közepén egészségre ártalmasnak nyilvánította a telített zsírokat – elhízást okoz, növeli a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatát. Ez zöld utat nyitott a természetes ételek manipulálásának, a bennük lévő telített zsírok száműzésének, helyettesítésének.
forrás: TVE
Így lett az előtte alacsonyabb rendűnek tartott margarinból egyszeriben a vaj egészséges alternatívája, a maga többszörösen telítetlen növényi olajaival és hozzáadott vitaminjaival. Az iparnak persze mindehhez súlyos gazdasági érdekei fűződtek: a margarin olcsóbb és kevésbé avasodik, textúrája pedig felhasználóbarátabb, hiszen hidegen is kenhető.
Ma a transzzsírsav az ellenség
A növényi olajok hidrogénnel való keményítése során keletkező transzzsírsavak lehetséges veszélyeire egyes kutatók már az 1950-es években felhívták a figyelmet. A figyelmeztetések azonban egészen az 1980-as évek végéig süket fülekre találtak.
Azóta számos más tanulmány és kísérlet bizonyítja a transzzsírsavak káros voltát: kiderült, hogy amellett, hogy nem kívánatos irányba tolják el a vérben lévő jó és rossz koleszterin arányát, növelik a szív-és érrendszeri betegségek, a trombózis valamint egyes rákfajták kialakulásának esélyét. Azaz, egy enyhén egészségtelen zsírfajtát a táplálkozástudománynak és az élelmiszeriparnak köszönhetően felcseréltünk egy potenciálisan halálosra.
Az új margarinokban talán tényleg kevesebb a transzzsírsav – ki tudja, hiszen a gyártók hazánkban a mai napig nem kötelesek feltűntetni a mennyiséget a címkéken.
Mire figyeljünk?
Egyelőre a legbiztonságosabb útnak a minél kevesebb feldolgozáson átesett alternatívák tűnnek: margarin helyett térjünk vissza a vajhoz, azzal a megkötéssel, hogy kevesebbet fogyasszunk belőle.
Kerüljük a (fél)kész ételek fogyasztását! Ugyanis tetemes mennyiségű transzzsírsavat tartalmaznak a csipszek, kekszek, sütemények, de a levesporok, salátaöntetek, mélyhűtött pékáruk, pizzák, és más fagyasztott készételek is. A gyorséttermi fogásokban (hamburgerekben, sült krumpliban) is ott vannak, hiszen ezeken a helyeken előszeretettel használnak ipari sütőmargarint.
Ha mégis készételek vásárlására vetemedünk, egyetlen segítőtársunk a csomagoláson lévő címke. Habár nálunk a transzzsírsavakra vonatkozó tájékoztatás továbbra is rendkívül hiányos, néhány hasznos információ kiszűrhető az összetételi listából.
bővebben
A témáról további információkat olvashat a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján.
