Kriaszter Attila elmondta, hogy az ókori világ 7 csodájának mintájára márciusban indult a felmérés, amely a kistérség 12 településének építészeti, kulturális, természeti értékeit veszi számba. A sorrend kialakítására a helyben élőket kérték fel, szavazni június 1-jéig lehet. Összesen 39 értéket tartalmaz a lista. Közöttük tartják számon például a középkorban kialakult szentendrei Fő teret, a skanzent, a pomázi Teleki–Wattay-kastélyt, a visegrádi királyi palotát.
A leányfalui Móricz-ház
Az épített értékek mellett a kulturális kincsek közé sorolták a többi között Móricz Zsigmond munkásságát, mert az író több évtizeden át Leányfalun élt, de a szentendrei képzőművészet is választható a listáról. A természeti értékek közé sorolták például a csak ezen a tájon élő pannon gyíkot, a réti sast és a tahitótfalui epret, amelyet a Szentendrei-szigeten termesztenek – utalt rá az igazgató.
A beküldési határidő lejárta után bírálóbizottság rendezi össze a javaslatokat és dönti el, mely értékekből áll a Dunakanyar 7 csodája. A kezdeményezésből az idegenforgalom is profitálhat. Budapest és a Balaton után eddig is az ország leglátogatottabb helye volt a Dunakanyar, a 7 csoda megtekintésére szervezendő túrák pedig tovább növelhetik e térség turisztikai vonzerejét – vélte Kriaszter Attila.
