Bár a robotkatonák fejlesztésébe is hatalmas pénzeket ölnek a világ vezető hatalmai, közülük is leginkább az Egyesült Államok, azért a hagyományos haderőt sem szívesen hagyják figyelmen kívül. Robotkatonák ide, automata felderítőgépek oda, az elkövetkező két évtizedben nagy valószínűség szerint a legtöbb harci cselekményt azért még hús-vér emberek hajtják majd végre.
Nem véletlen tehát, hogy a gyalogság felszerelésének tökéletesítése az egyik legfőbb célkitűzése annak az amerikai innovációs központnak, amely csak a legutóbbi évben 150 millió dollárt költött el páncélmellények, miniatűr digitális helyzetmeghatározók és a környezet színét felvevő ruházat kifejlesztésére.
Tévedés kizárva
A Boston melletti Soldier System Center felelős őrmestere, Josh Deveraux szerint a most bemutatott eszközök legfeljebb öt éven belül az amerikai katonaság alapfelszerelésévé válhatnak.
Az eszközöket ugyan külön-külön tesztelték már, ám szimulált harci helyzetben még nem próbálták ki. A főpróba a New Jersey-ben található Fort Dix szellemvárosban lesz, két hónapon keresztül tesztelik majd az újonnan fejlesztett segédeszközöket.
A Terminátor jó ötletekkel látta el a katonai fejlesztõket
Az egyik leginkább várt csodafegyver a katonák szemüvegébe épített GPS-rendszer. A helyzetmeghatározó segítségével a katonák a védőszemüvegük egy bélyegnagyságú felületén pontosan látják saját és társaik helyzetét. Ily módon elkerülhető lesz, hogy valaki tévedésből saját társára nyisson tüzet.
Ezen túlmenően az egyes katonák célpontja lézersugár segítségével a csapattársak számára is látható lesz. Az iránytű és a kihajtogatós térkép minden bizonnyal rövid időn belül a múltba veszik, helyét pedig a katona oldalára felerősített, maroktelefon nagyságú kis számítógép veszi át. Ez a számítógép köti össze a katonákat a helyzetmeghatározó segítségével, de ezt veszik igénybe az egymás közti kommunikációhoz is.
A high-tech felszerelés egyik gyengéjét már most ismerik a tesztelők: a kommunikációhoz szükséges fejhallgató túlságosan törékeny anyagból készült, komolyabb megpróbáltatásnak nem igazán képes ellenállni. A Spiegel Online-nak nyilatkozó Deveraux őrmester szerint azonban a mostani szimuláció pontosan az ilyen jellegű hibák felfedezésére szolgál.
A ruha sem mindegy
Most próbálják ki először azt az új fejlesztésű páncélmellényt is, amely nagyobb az eddig megszokott mellényeknél, és amely immár a katona oldalát is védi. Ráadásul a fejlesztők szerint ez a mellény a kerámiabetétnek köszönhetően valóban megvédi a legerősebb géppisztoly golyóitól is a katonákat.
A páncélmellény és a felszerelés tekintetében persze a legkényesebb szempont a súly. Fegyverek nélkül a ma Irakban szolgáló amerikai katonák közel fél mázsát cipelnek magukon, ami igencsak megterhelő. A most bemutatott teljes menetfelszerelés viszont „mindössze” 33 kilót nyom, és a tervek szerint a fegyvereket is sokkal könnyebb anyagból kivájnák gyártani a jövőben.
A neves Massachusetts Institute of Technology (MIT) nanotechnológai részlegének kutatói mindeközben olyan ruházat fejlesztésén dolgoznak, amely az éppen aktuális környezet színét veszi fel. A kaméleonszerű átváltozásra képes overall azonban nem csak optikailag érzékeny: képes a biológiai és kémiai fegyverekből származó anyagok gyors felismerésére is. Így a katona még időben felkészülhet a védekezésre.
Kézen fog és hazavezet
Míg a Soldier System Center munkatársai a katonák életéért küzdenek, addig a NASA szakemberei a pilóták és a repülők számára igyekeznek nagyobb biztonságot teremteni. Tavaly januárban már bemutattak egy különleges megoldást, amelynek révén az eltalált repülőgépek tulajdonképpen önmaguk is képesek a sérült felületet „meggyógyítani”. A technikának köszönhetően az átlyukasztott, vagy sérült felületet egy gyorsan megszilárduló gyanta pótolja ki abban a pillanatban, amikor a repülőt találta érte. Az öngyógyítás persze csak korlátozott mértékben, kisebb sérülések esetén képes hatni: komolyabb veszély esetén a gyorsan szilárduló gyanta sem segít ¬– olvasható a National Geographic News beszámolójában.
Egy most bemutatott szoftver azonban képes a nagyobb felületen sérült, ám még repülésre alkalmas gépeket biztonságban hazaszállítani. Az Intelligent Flight Control System néven bevezetett rendszer pontosan felméri a gép sérülését, és az adatok elemzésével kiválasztja a legbiztonságosabb megoldást, amely révén a gép földet érhet. Bár az utasszállító repülőgépek is nagy hasznát vennék az ilyen szerkezeteknek, valószínűleg túl költséges lenne minden egyes utasszállítóba telepíteni a szoftvert.
