Kapcsolódó linkek
„Kutatások nyomán ma már tudjuk, hogy a stressz – mindennapi szóval – öregít, azaz csökkenti az egészségben eltöltött évek számát. Mindezek alapján látható, hogy a káros stressz nemcsak jelentős népegészségügyi, hanem nemzetgazdasági problémák forrása, hiszen a káros stresszt kezelni tudó emberek nélkül sem a gazdaság, sem a társadalom nem működhet egészségesen” – mondta Sólyom László.
Nyitóbeszédében az államfő méltatta Selye János munkásságát, kiemelve, hogy az általa alkotott stresszelmélet nemcsak a természettudomány művelőinek, hanem a társadalomtudósoknak is fontos mérföldkövet jelentett. A professzor munkássága azért is egyedülálló, mert korát megelőzve, már a hatvanas években olyan szemléletmódot vezetett be, ami napjainkban vált igazán aktuálissá.
Sólyom László rámutatott, hogy a magyarok tetézik problémát azzal is, hogy „nem helyes mankókat” használnak az élet stresszt okozó jelenségeivel szemben: Magyarország élen jár az alkoholbetegek és a dohányzók számában, sőt, a kábítószerek élvezete is egyre nagyobb mértékű. Aggasztó méreteket ölt a férfiak korai elhalálozása.
