Lady Valerie Solti, Solti György karmester özvegye elmondta: férje mellett vált szenvedélyévé az egyetemes magyar kultúra, nem csak a klasszikus zene, hanem a képzőművészet, a történelem és a népzene is. A MTI-nek nyilatkozva utalt arra, hogy jelentős részt vállalt az 1956-os forradalom 50. évfordulóján tartott londoni emlékkoncert szervezésében, s hasonló aktivitást szeretne kifejteni a jövőben is: koncerteket szervez és a magyar zenei élet jó hírét viszi szerte Nagy-Britanniában és a világban.
Fehér László Kossuth- és Munkácsy-díjas díjas festőművész úgy vélte, a kitüntető címmel azt értékelték, hogy 31 éves pályafutása során számos külföldi kiállítása volt New Yorktól Londonon át egészen Tokióig, és ezáltal mindenhol megjelent a magyar képzőművészet. A művész beszámolt arról, hogy jelenleg több alkotással szerepel a németországi Ulmban egy kiállításon, nyáron pedig életmű-tárlata nyílik Budapesten, a Ludwig Múzeumban.
Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zeneigazgatója kiemelte, hogy már harminc esztendeje tekinti elsőrendű hivatásának a magyar kultúra képviseletét a nagyvilágban. A nemzetközi hírű dirigens, aki tavaly novemberben kezdte meg hároméves vendégkarmesteri tevékenységét a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarnál, nagy megtiszteltetésnek tartja a magyar kultúra követe címet. Mint mondta, azt tapasztalja, hogy nincs hatékonyabb és közvetlenebb megjelenítője a magyar kultúrának, mint a zene. Példaként említette: az Egyesült Államokban gyakran játsszák a rádiók a Budapesti Fesztiválzenekar lemezeit. “Nincs nap, hogy ne szólalna meg valamelyik adón BFZ-felvétel, és ilyenkor természetesen minden alkalommal elhangzik a Budapest szó is” – tette hozzá Fischer Iván.
Kertész Imre Nobel-díjas író betegsége miatt nem lehetett jelen a keddi ünnepségen.”Örülök és megtiszteltetésnek tartom, hogy megkaptam a magyar kultúra követe elismerést” – mondta az író telefonon az MTI-nek, jelezve: mivel megbetegedett, orvosa nem engedte, hogy az ünnepségre Magyarországra utazzon. A Berlinben élő alkotó a címmel kapcsolatban megjegyezte: ugyan nem egy diplomata alkat, de számos nyelven megjelenő alkotásai mindenhova közvetítik a magyar kultúrát. K. dosszié című önéletrajzi dialógusregénye után újabb köteten dolgozik, és tervei szerint 2-3 év múlva készül el vele – árulta el a 2002-ben munkásságáért irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett alkotó. Az új mű témájáról azonban nem kívánt beszélni, mert – mint fogalmazott – “akkor elveszíti” azt.
Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző és karmester, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója úgy nyilatkozott: “a megbízás megtisztelő, komolyan fogjuk venni”. A Bartók Új Kiadás című CD-sorozat művészeti vezetője kiemelte: feladatuk megismertetni a világgal, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a huszadik századi magyar zene kiemelkedő képviselője többek között Kurtág György, Ligeti György is.
Sebestyén Márta Kossuth-díjas előadóművész az MTI-nek elmondta: eddig is a magyar kultúra követének érezte magát, bárhol járt a világban, de jó érzés számára a mostani hivatalos elismerés. A cím azoknak is fontos, akik örülnek a munkájának, és azoknak is, akiktől megtanulhatta a dalokat, amelyeket elvisz a világ legtávolabbi tájaira is – tette hozzá. “Ez egy életre szóló feladat és elismerés, ezt már csak jobban és jobban szabad csinálni” – fogalmazott. Elmondta, hogy erre az évre sok szép feladatot hoz a Kodály-év, Magyarországon és külföldön egyaránt. “Nagy öröm számomra, hogy pont a Kodály jubileumi évben 33 éve annak, hogy a pályán elindultam. Ezt március 28-án ünnepeljük meg a Művészetek Palotájában rendezett koncerten” – tette hozzá Sebestyén Márta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
