Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója szerdán az MTI-nek elmondta: a zárt körű tudományos rendezvény keretében a 25 külföldi és 25 magyar kutató, Esztergom mellett, budapesti, visegrádi, pécsi és siklósi múzeumokat, emlékeket tekint meg. Az igazgató beszámolt arról, hogy a magyarországi rendezvény a Harvard Egyetem firenzei Reneszánsz Kutató Központja múlt heti nemzetközi konferenciájának a folytatása.
A firenzei rendezvényen ismertette Wierdl Zsuzsa és Prokopp Mária művészettörténész azt a hipotézisét, hogy az esztergomi királyi palotában valószínűleg Sandro Botticelli festhette a Vitéz János egykori dolgozószobájában feltárt faliképet. A magyarországi tanulmányútról az MTI-hez eljuttatott írásos összegzés szerint „a figyelem annak is köszönhető, hogy Itália után Magyarországon jelent meg először a reneszánsz művészet Mátyás uralkodása idején az 1470-es években, s az itt dolgozott itáliai művészeknek köszönhetően európai mércével mérve is elsőrangú műalkotások születtek Magyarországon”.
A közlés szerint jelentős amerikai alapítványok mellett a konferencia magyarországi tanulmányútját a Budapesti Történeti Múzeum, a Közép-európai Kulturális Intézet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az MTA Irodalomtudományi Intézete, az Olasz Kultúrintézet és a Pécsi Tudományegyetem.
A két művészettörténész múlt csütörtökön Firenzében számolt be hipotéziséről, másnap Rómában Hiller István oktatási és kulturális miniszter jelentette be, hogy minden valószínűség szerint Sandro Botticelli eddig ismeretlen, az 1460-as évekből származó falképét fedezték fel az esztergomi királyi palotában.
Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kedden az MTI-nek arról számolt be, hogy a most Botticellinek tulajdonított falfestmény 1934-ben került elő, az akkori idők egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája, a nemzetközi hírű Gerevich Tibor művészettörténész fedezte fel, és ő nem tulajdonította a művet Botticellinek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
