A csendes-óceáni viharok, a tájfunok és trópusi ciklonok erejének növekedésének okát a klímaváltozásban jelölik meg a kutatók. Egy texasi egyetemen most összefüggést keresnek a Föld megszokott viharrendszereinek erősödése és az egyre fokozódó ázsiai légszennyezés között.
Renyi Zahn légkörkutató és klimatológus szerint közvetlen kapcsolatot lehet felfedezni az utóbbi években egyre erősödő viharok és a károsanyagkibocsátás között. Az természetes, hogy az atlanti- és csendes-óceáni térség viharai nagy hatással vannak a világ minden tájának időjárására, ciklonjaik hideg és melegfrontokkal hatnak a kontinensek hőmérsékleti és csapadék értékeire.
Egyre erõsebb viharokra számíthatunk
Abban az esetben, ha ezen rendszerekben változások következnek be, gyakorlatilag az egész Föld időjárására az hatással lesz. Az egyértelmű, hogy a terjedő szárazság és az erdőtüzek gyakorisága közvetlen kapcsolatban áll egymással, de ha ezt még viharos időjárás is kíséri annak hatására akár megsokszorozódhat a pusztító tüzek veszélyessége.
A szelek és viharok rendszere az atmoszféra mindenrétegében változásokat okozhat, a hideg és melegáramlatok változása még a sarkvidéki területek hőmérsékleti értékeit is befolyásolhatják. A sarkvidéki jéggel borított terület csökkenése pedig a kisugárzás és a hőelnyelés megváltozását okozza. Az így kialakuló „spirál” növeli a jégmentes területeket, s gyakorlatilag hatalmas mennyiségű édesvíz tengerbejuttatásával az óceáni áramlásokra is közvetett hatással lehet.
A felmelegedés egyértelmű, az egyre erősebb hurrikánokat elszenvedő csendes-óceáni térségben 1970 és 2004 között, a tenger átlagos felszíni hőmérséklete majdnem 1 Celsius fokot emelkedett.
Az ENSZ tragikus hangú jelentései is elismerik, hogy az emberiség tevékenysége egyre jobban megváltoztatja a jelenlegi éghajlatot, s hogy ezen folyamat megállíthatatlan, legfeljebb lassítható, megfelelő nemzetközi összefogással.
Kína a gazdag országokat okolja
ENSZ tudományos jelentésre reagálva néhány hete a pekingi illetékesek kijelentették, hogy Kína megfontolja, eleget tegyen-e a károsanyag-kibocsátást csökkentő elvárásoknak, ha ezt a gazdagabb országok mindegyike is vállalja.
Az ázsiai ország külügyminisztériumi szóvivője szerint a gyorsan fejlődő ország nem jelent nagyobb fenyegetést a környezetre, mint az európai, vagy az amerikai kontinens más országai.
A nyilatkozat rámutat arra is, hogy a klímaváltozás hosszas folyamat eredménye, amelyben nemcsak a jövőbeli potenciális fenyegetéseket kell figyelembe venni, hanem a mostanra kialakult helyzetet megelőző korábbi felelőtlen környezetpusztítás okozóit is. Jiang Yu külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy a majd egy évszázada egyre növekvő európai, amerikai ipari kibocsátások környezet károsításáért nem tehető felelőssé a pár éve feltörekvő ázsiai gazdaság.
A felelősség Kína szerint a gazdag országokat terheli, s igazán ezek tudnak olyan lépéseket is tenni, amelyek hatására a folyamat lassítható lenne, vagy akár teljesen kontrollálhatóvá is válna.
