– Repülőtéren vagyok. Nem panaszkodásból mondom, de folyton rohangálok. A Madrid–Budapest útvonalat például most teszem meg vagy tizenötödik alkalommal. Éppen a csomagjaimat intézem.
– Azt hittük, a rajongók hada veszi körül.
– Élvezem a népszerűséget, jólesik az emberek, a szurkolók szeretete, és az a sok kedves apró gesztus, amit tőlük kapok. Akárhová megyek, mindenki nagyon segítőkész, egyszer előfordult, hogy késésben voltam, de a repülőgép pilótája addig várt az indulással, amíg én is felkászolódtam a gépre.
– Jerezben a negyedik futamgyőzelmét aratta úgy, hogy mindössze 14 ezredmásodperccel előzte meg a cseh Lukas Peseket. Ez volt a legnehezebb sikere?
– Minden győzelem nehéz, hiszen 35 motorosnál kell gyorsabbnak lennem egy-egy futamon. Bár kis különbséggel nyertem, számomra már a leintés pillanatában egyértelmű volt, hogy előbb értem a célba, mint Pesek. Belülről ezt jobban lehet látni, mint kívülről, a versenyzőknek nem kell célfotó.
– Javítson ki, ha rosszul emlékszünk, de úgy rémlik, ez volt az első rajt-cél győzelme?
– A memóriájukkal semmi gond. Nagyon rég óta vártam már egy olyan futamra, ahol én diktálom a versenytempót. Igazán élveztem az élen száguldást, ez nagyon sokat jelentett nekem. A győzelem mindig apró dolgokon múlik, boldog vagyok, hogy vasárnap az én szám íze szerint alakultak a dolgok, amúgy én még a második helynek is örültem volna…
– Furcsa helyzetben van, hiszen a csapattársai egyben a fő riválisai is. Tényleg, Hector Faubel és Sergio Gadea mit szólnak a sikeréhez?
– Őket kellene megkérdezni, én nem nagyon beszélgetek velük, de ezen ne csodálkozzanak, ilyen a profi világ, ez kőkemény üzlet. Természetesen van csapatutasítás, miszerint vigyázzunk egymásra, de mindannyiuan a saját boldogulásunkkal vagyunk elfoglalva. Mivel egymás riválisai vagyunk, egyáltalán nem kell, hogy barátok legyünk, mint ahogy két egymás ellen harcoló ökölvívó sem eszik egymás tenyeréből. Lehet, hogy furcsa, de így van rendjén…
– Főnöke, Jorge Martínez „Aspar” azért csak megveregette a vállát?
– Igen, bár lehet, hogy nem bánta volna, ha egyik spanyol versenyzője nyer, tekintve hogy spanyol szponzorok által támogatott spanyol csapatról van szó, a verseny meg Spanyolországban volt, de azért nagyon örült a győzelmemnek.
Pezsgõzés a jerezi dobogón (MTI/EPA)
– Az Ön nevével kezdődik a vb-pontlista: ez megkönnyebbülés vagy teher?
– Innentől kezdve könnyebb dolgom lesz, azzal, hogy az első helyre kerültem, nagy súly esett le a vállamról. Nagyon szeretnék világbajnok lenni, de még nagyon sok futam van hátra, rengeteg dolgon múlik a végső győzelem. Nem tekintek nagyon előre, mindig a következő futamra fókuszálok.
– Remek formában van, a motorja is nagyon jónak tűnik, éppen ezért néhányan azt állítják, ha most nem lesz világbajnok, akkor talán soha.
– Bennem nincs ez a most vagy soha hangulat. Még egyszer mondom, mindent elkövetek a világbajnoki címért, de rajtam kívül nagyon sokan álmodoznak még arról, amiről én. Persze kész vagyok a harcra, mentálisan igen erősnek érzem magam, és vezetéstechnikailag is sokat fejlődtem. A végső sorrendtől függetlenül boldog és büszke vagyok arra, hogy ideáig eljutottam.
– Ki nyeri a világbajnokságot a Moto GP-ben?
– Valentino Rossi, esetleg Dani Pedrosa.
– A negyedliteres géposztályban?
– Ott Jorge Lorenzo vagy Alvaro Bautista.
– Most már csak egy nevet mondhat. Ki nyer 125-ben?
– Én!
