A kulturális miniszterhez írt levél szerint, amelyet az érdekvédelmi csoportok hétfőn juttattak el az MTI-hez, a szervezetek úgy látják, hogy a jelenleg Magyarországon alkalmazott díjtételek több esetben meghaladják az EU-15 országaiban fizetett díjtételeket, ugyanakkor a turisztikai fajlagos bevételek jelentősen elmaradnak a nyugat-európai országok szintjétől.
Bozóki András kulturális miniszter a tárca sajtófőnökén keresztült azt közölte az MTI-vel, hogy a minisztérium megvizsgálja a kezdeményezést. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyitott az egyeztetésre a levelet küldő szervezetekkel, és nem zárja ki, hogy szükség esetén változtatásokat indítványozzon.
2006-ra és 2007-re az Artisjus – még nem jóváhagyott – díjszabása gyakorlatilag változatlan, hiszen átlagosan 4 százaléknál is kisebb egyszeri emelést jelent 2005-höz képest – áll az Artisjus levelében.
A levél aláírói úgy látják, hogy a szerzői jogdíjak mértékét megállapító, azt beszedő és kezelő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület „deklarált céljainak további kritikátlan támogatása tovább erősíti azt a folyamatot, hogy közismert, népszerű, gyakran hazai szerzőktől származó zeneszámok és általában az élőzene eltűnik a magyar turisztikai kínálatból”. A szakmai szervezetek a levélben leszögezik, hogy tagjaikat továbbra is korrekt díjfizetésre szeretnék ösztönözni, ám ezt csak akkor tudják megtenni, „ha az Artisjus és a kulturális vezetés a felhasználók érdekeit is figyelembe veszi”.
A kulturális miniszternek írt levél szerint évek óta egyoldalú küzdelem folyik az Artisjus és a teljes magyar turizmus vállalatai között. Ennek oka, hogy a monopolhelyzetben működő magánegyesület az eredményes gazdálkodás érdekében, társadalmi kontroll és az érintett szakmák érdekeinek figyelembe vétele nélkül alakíthatja a díjakat, azok megfizetési rendjét. „Ehhez minden évben megszerzi a mindenkori kulturális miniszter aláírását is” – áll a levélben.
Az Artisjus közlése szerint a jogdíjak felosztása a jogosultak választott testületei által megállapított, nyilvános, és az illetékes miniszter által ellenőrzött Felosztási Szabályzatok szerint történik. Hozzáteszik: a mintegy 25 ezer magyar vendéglátóhely, 35 ezer gépzenét használó üzlet egyéb folyamatos, helyszíni ellenőrzése lehetetlen lenne. Szükséges ezért az érintett vállalkozások együttműködése is.
