Élet-Stílus

E-vel vagy e nélkül?

Bár az erről szóló uniós irányelv nem vonatkozik Magyarországra, hazánk 2005 végére mégis megpróbálja teljesíteni az e-kormányzással kapcsolatos elvárásokat. Legalább mennyiségileg.



E-vel vagy e nélkül? 1
E-vel vagy e nélkül? 2

Középiskolai vagy egyetemi felvételi jelentkezési lapot már kitölthetünk, és be is küldhetünk elektronikus úton, ez azonban az egyetlen olyan, magánszemélyek számára igénybe vehető szolgáltatás, ami az EU által kialakított, négyszintes rendszerben legalább a harmadik szintet eléri Magyarországon. (A szintek leírását lásd külön.) A cégek ennél jobban állnak: ők már a statisztikai hivatalok számára küldendő adatlapokat és a társasági adóbevallásukat is intézhetik elektronikusan.

Még 24 ehhez hasonló – magánszemélyek, illetve cégek által igénybe vett – ügyintézési módot kell 2005 végére legalább a második szintre hoznia az ezt koordináló, a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Elektronikuskormányzat-központnak (EKK). Bár a 2001-ben elfogadott (de éppen ezért még hazánkra nem vonatkozó) uniós direktíva azt írja elő, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak most, az év végére már harmadik szintűen kell működniük, az EKK már azzal is elégedett lenne, ha a második szintet teljesítik.




E-vel vagy e nélkül? 3

Az EU által kijelölt e-szolgáltatási szintek

1. SZINT
: Információs, tájékoztató szolgáltatás: csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról;
2. SZINT: Egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás: az 1. szinten túl az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltése, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltése, amely esetben a dokumentum benyújtása hagyományos úton történik;
3. SZINT: Kétirányú interakciót lehetővé tevő szolgáltatás: közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitel és a bevitt adatok ellenőrzése. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcso­lódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik;
4. SZINT: Teljes online tranzakciót (ügyintézési folyamatot) lehetővé tevő szolgáltatás: az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikusan úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető.

E-vel vagy e nélkül? 3
E-vel vagy e nélkül? 5

SZORGALMI FELADAT. Bármilyen furcsán hangzik, nincs hazánkra – és az újonnan csatlakozó országokra – vonatkozó EU-előírás az e-kormányzás tekintetében. Az unió 2001-ben elfogadott irányelve ugyanis nem kötelező Magyarországra nézve. Az ebben a formájában tavaly május óta működő EKK mégis ezt tekintette irányadónak, és ennek alapján fogadták el azt a kormányhatározatot is, amely a közeljövő feladatait kijelölte. (A feladatokat lásd külön.)

Az is sokat lendített az e-kormányzás ügyén, hogy november elsejétől életbe lépett az új Közigazgatási Eljárási Törvény (KET). Ennek lényeges eleme, hogy az államigazgatás a jövőben nem tehet különbséget az elektronikus és a hagyományos, azaz papíralapú ügyintézés között. Az EKK ettől nem várja, hogy ugrásszerűen megnő az e-ügyintézések száma, de jelentős eredménynek tartja, hogy törvényi akadály már nem fenyegeti a folyamatot.

Szakemberek szerint legalább 5-10 év kell ahhoz, hogy ugyanannyian válasszák az e-megoldásokat, mint a hagyományosakat. A KET további előnye, hogy a közigazgatás számára előírja: az állampolgárok elektronikusan is intézhessék ügyeiket, valamint kijelöli az igen fontos azonosítás szabályait.

HÁROM FŐ AKADÁLY. Az e-kormányzás határtalan sikerét az internet mérsékelt elterjedtsége és a hatóságok gyenge háttérrendszere mellett ugyanis leginkább az azonosítással kapcsolatos problémák gátolják. Az elektronikus aláírás még épp csak megjelent Magyarországon (mindössze három cég foglalkozik az erre szolgáló chipkártyák előállításával), de az mindenképpen előremutató, hogy az ügyfelek azonosításának egyik módjaként már számol vele a KET.

Amíg azonban az elektronikus aláírás nem lesz magától értetődő, az ügyfélkapu működtetéséhez – azaz az azonosításhoz – az okmányirodákban kell regisztrálniuk az ügyfeleknek. Kérésre itt azonosítót és jelszót kapnak, mellyel utána használhatják az e-szolgáltatásokat. „Fontos tudni, hogy az e-kormányzásra vonatkozó jogszabályok utat nyitnak az elektronikus ügyintézés előtt, de az állampolgárok részére nem teszik azt kötelezővé” – mondta a FigyelőTrendnek Dedinszky Ferenc, az EKK igazgatóhelyettese.

A hazai alacsony internetpenetráción és az azonosítási technikák fejletlenségén kívül a magyar e-kormányzat jelenlegi helyzetét legjobban a hivatalok háttérrendszerének kezdetlegessége nehezíti. A minisztériumok, a hivatalok saját számítástechnikai hálózatának korszerűsítése nem feladata az évente mintegy 3-5 milliárd forintból gazdálkodó EKK-nek. Dedinszky Ferenc szerint ezeket a költségeket nem lehet központilag finanszírozni, az az egyes tárcák hatásköre. De a párhuzamos és együttműködésre alkalmatlan fejlesztések kiküszöbölése érdekében szükséges koordináció már az EKK dolga.







E-vel vagy e nélkül? 6

E-vel vagy e nélkül? 2
E-vel vagy e nélkül? 5

HÁROM ESZTENDŐ. Ha az EKK nagyra tekintő tervei az év végére megvalósulnának, még akkor is bőven marad tennivalója a központnak. Az idei évre vonatkozó uniós kritériumok ugyan nem, de a 2008 végén esedékes, következő határidő már köti a magyar közigazgatás kezét. Akkorra ugyanis Magyarországnak az összes, úgynevezett pán-európai szolgáltatást prezentálnia kell. Ezek azok az ügyintézési formák, melyeket az uniós állampolgárok bármely tagországban igénybe vehetnek. Ilyenek például az iskolai felvételikkel vagy a nyugdíjjal kapcsolatos teendők.

Ennyire azonban még nem lát előre a központ, egyelőre a jövő évre koncentrálnak. 2006-ban jelentős előrelépésre lesz szükség a járulékbevallások és az egészségügyi szolgáltatások terén. Az adóval kapcsolatos ügyek és a személyi okmányok intézéséhez szükséges alapinfrastruktúra már kiépült, e területeken az e-szolgáltatásokat kell folyamatosan bővíteni. Az egészségügyi intézmények esetében még az alapinfrastruktúra is várat magára. Az e-kormányzati hálózatra elsőként az Országos Egészségpénztár kerül fel, majd a patikák és a kórházak. 2006 feladata az m-ügyintézés kialakítása is, azaz a mobiltelefon bekapcsolása a teljes e-kormányzásba.

A hazánkkal együtt az unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország az e-kormányzás fejlettségét tekintetve – némi jóindulattal – a középmezőnybe tartozik. Ennél rosszabbul állunk arra nézvést, hogy hányan veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, de ez utóbbi szorosan összefügg az internet elterjedtségével. A tíz új tagállam közül Észtország viszi a prímet (bár az ő helyzetükön erősen dobott, hogy az északi szomszéd finnektől sok technológiát ingyen megkaptak), de jól áll Csehország is.




E-vel vagy e nélkül? 3

Ügyfélkapu
A virtuális ügyfélkapun átjutva intézheti a felhasználó elektronikusan a közigazgatással összefüggő ügyeit. Ahhoz, hogy ezt a kaput később bármikor használhassa, egy alkalommal át kell esnie egy procedúrán. Az ügyfélkapu kétféle azonosítást tesz lehetővé: az elektronikus aláírást és a regisztrációt. Az elektronikus aláírás egy chipkártya, melyet Magyarországon jelenleg három cég képes kiállítani. Akinek erre nincs lehetősége, annak regisztrálnia kell magát az okmányirodán. A felhasználó ott egy azonosítót és egy jelszót kap. Utóbbit azonnal meg kell változtatnia, hogy semmiképp ne élhessenek vissza mások az adataival. Az azonosító kóddal azután a magyarorszag.hu weboldalon keresztül minden elérhető e-szolgáltatást igénybe vehet. Ma már több mint tízezer magánszemély és közel 15 ezer cég használja az ügyfélkaput.

E-vel vagy e nélkül? 3
E-vel vagy e nélkül? 5

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik