Karcza Zsolt elmondta, hogy a védett madarak folyamatos gyűrűzését és megfigyelését kiegészítették az ürülékből történő mintavételezéssel. A Bács-Kiskun megyei település határában található Kolon-tavi Madárvárta egyike az ország nyolc madárgyűrűzési központjának, ahol a védett és a fokozottan védett madárfajok monitorozását végzik. A nagy mennyiségű információ alapján követik a különböző madárfajok vonulását, vizsgálják fejlődésüket.
A központ vezetője beszámolt arról, hogy a madárvárta hálóiba naponta több száz védett madár kerül, melyektől egy órán belül ürülékmintát vesznek. A mintákat tartalmazó fiolákat nyolc órán belül Budapestre, az Országos Állategészségügyi Állomásra szállítják, ahol azok vizsgálata folyik.
Több rövid távú vonuló madár érkezik ősszel a tőlünk északabbra és keletebbre található országokból, melyek megfigyelését, gyűrűzését folyamatosan végzik az állomáson. A madarak között van olyan is, amely a skandináv országokból érkezik és a Kárpát-medencében telel. Ilyenek például a nádi sármány egyes egyedei.
Az MME madárgyűrűzési központjának a vezetője szerint minimális az esélye annak, hogy madárinfluenzás megbetegedés alakuljon ki az énekesmadarak között. Beszámolt arról, hogy a közeli napokban a veszélyeztetettebb vízi és parti madaraktól is ürülékmintát vesznek.
Az állomáson Németh Attila, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa folyamatosan vizsgálta és regisztrálta a kis zsákokba beérkező énekesmadarakat. A kékcinegék, függőcinegék, nádi sármányok, csilpcsapfüzikék és tengelicek a rövid ideig tartó fogság után gyorsan visszatérhettek a természetbe. A madárvonulás miatt kiemelt jelentősége van a vizes élőhelynek; a kétezer hektáros védett területből közel nyolcszáz hektár a vizes-nádas élőhely.
