Miért 20 év a tárolási időtartam?
Nem az őssejtek esetleges romlásával magyarázható, hogy a tárolási időtartam egyelőre ennyi – hangsúlyozta dr. Regéczi Nóra, az új őssejtbank vezetője. „A tudomány jelenlegi állása szerint nem vállalhatunk hosszabb időre garanciát, mivel a világon a legidősebb minta is csak 19 éves.” A másik oka a húsz évnek, hogy a születéskor levett őssejt-mennyiség maximálisan 20-40 kilogramm testsúlyú ember vérképző rendszeri betegsége esetén lehet elegendő. Ezért világszerte folynak az őssejtek mesterséges megsokszorosítására irányuló kutatások.
Az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) szakmai hátterével, valamint az egészségügyi szervező-szolgáltató Zelion Kft. együttműködésével kedden a fővárosban új köldökzsinórvér-őssejtbank nyitotta meg kapuit.
„Az új őssejtbank terveink szerint három pillérre támaszkodik majd” – mondta el a nyitó sajtótájékoztatón Prof. Dr. Vályi-Nagy István, az OGYK főigazgatója. Az első pillért a privát szolgáltatások jelentik, ezek az anyagi terheket vállalni tudó párok számára elérhetők. A második pillért egy olyan, néhány ezertől tízezer mintáig terjedő közösségi őssejtbank jelentené, amely szükség esetén a társadalombiztosítás bevonásával mindenki számára elérhető lenne. A harmadik pillért pedig a genetikailag kis populációk körében történő mintagyűjtés képezné.
Egyelőre azonban a Zelion Őssejtbank Kft. csak a privát őssejtbanki szolgáltatást indítja el, lévén a másik kettő jogi háttere, finanszírozási rendszere még számos ponton alapjaiban homályos itthon. Sőt, az első terén is igencsak gyerekcipőben jár még hazánk, hiszen Nyugat-Európában már a gyermeket váró szülők 4-5 százaléka él a köldökzsinórvér levételének lehetőségével, nálunk ez az arány egyelőre 1-1,5 százalék körül van.
Csökkenthetőek a költségek
A szolgáltatásra jelentkező anyának a szülés előtt két vérvizsgálatnak kell magát alávetnie. Az elsőre a várható szülés előtt legalább 30 nappal, a másodikra pedig a szülés során levett vérből kerül sor.
A laborvizsgálatok célja az anyai vérből a magzatra átvihető fertőzések kiszűrése. Többek között a HIV, a Hepatitis B, a Hepatitis C vagy a szifilisz pozitivitása kizárja a minta eltárolhatóságát. A köldökzsinórvér feldolgozása Magyarországon egyedülálló sejtszeparációs módszerrel történik.
A szolgáltatás díja egy személyre 350 ezer forint, 20 éves tárolási időtartammal. Ez az összeg tartalmazza az összes felmerülő költséget, mely a laborvizsgálathoz, a levételhez, a szállításhoz, illetve a tároláshoz kapcsolódik.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a köldökzsinórvér-levételt egyelőre nem támogatja, öröm az ürömben viszont, hogy magánszemélyek egészségpénztáron keresztül 30 százalékos adó-visszatérítést igényelhetnek. Ugyancsak jó hír, hogy az egészségpénztári kifizetéshez banki hitel is társulhat, amely optimális futamidő kiválasztása, és forint alapú finanszírozás mellett alacsonyabb visszafizetést garantálhat, mint a szolgáltatás teljes díja.
Milyen betegségek esetén előnyös az őssejt-átültetés?
Az őssejtek alkalmazása két alapvető forrásra alapozódhat: az embrionális őssejtekre valamint a szöveti őssejtekre – magyarázta Prof. Dr. Sarkadi Balázs, az OGYK . Az embrionális őssejtek még szinte minden testi sejt képzésére alkalmasak lennének, kinyerésükkel kapcsolatban azonban súlyos etikai és jogi gondok merülnek fel, ezért a kutatók világszerte a szöveti őssejtek gyakorlati felhasználására koncentrálnak. Az új kutatások szerint a szöveti őssejtek gyakorlatilag bármilyen szöveti sejtté (izom-, ideg-, zsírszövetek) átalakulhatnak. Több-kevesebb szöveti őssejt minden szervünkben található, a köldökzsinórvérben viszonylag sok, ezért célszerű az ebből történő kinyerésük.
Bár világszerte számos betegséggel kapcsolatban folynak őssejt-terápiás kutatások, jelenleg túlnyomórészt leukémia és egyéb vérképző rendszeri rendellenességeknél alkalmazzák. E betegségek gyógyszeres kezelése sokszor sikertelen, az érintett betegek egyetlen reménye a vérképző rendszerbe őssejtek átültetése.
Sajnos három betegből egy, akinek sikerül megfelelő donort találni. Így a betegek nagyobb részének az esélyt egy nemzetközi összefogáson alapuló adatbázis, a Csontvelődonorok Nemzetközi Szervezete szolgáltatja, melyhez kapcsolódva a nemzeti regiszterek kereshetik a megfelelő donort. E nemzetközi, több millió donort magában foglaló adatbázishoz már több köldökzsinórvér-bank is csatlakozott.
Magyarország 1990-ben csatlakozott a nemzetközi szervezethez. Az 50 ezer esélyt kapott beteg közül több mint 100 transzplantációját itthon végezték. 2004-ben 20 beteg kapott nem rokon donortól őssejtet, közülük három gyermek köldökzsinórvért. A magyar Csontvelő Regiszter nyilvántartott donorainak száma közel 5 ezer, magyar donor például segített már Amerikában vagy Görögországban műtött betegnél – nyilatkozta dr. Rajczy Katalin, a Magyar Csontvelődonor Regiszter igazgatója.
