A tanulmányban teljesen hétköznapi emberek vettek részt, akik szabadidejükben rendszeresen meditálnak. A Harvard Egyetem orvosi karának oktatóintézetében, a bostoni Massachusetts Általános Kórházban készített MRI-felvételeken elvégzett elemzések az agy azon kéregi területein mutattak ki vastagodást, melyek az érzékelési, hallási és látási, valamint a belső észleléshez kapcsolhatók, mint a szívritmus vagy a légzés automatikus ellenőrzése.
A tanulmány szerint a rendszeres meditáció egyben lassíthatja az agy strukturálisan legfejlettebb része, a frontális kéreg idősödéssel összefüggő elvékonyodását is, ami szerteágazó kapcsolódásai révén gyakorlatilag az élő szervezet minden lényeges funkciójában részt vesz. A tanulmányban csak 20 fő vett részt, akik mindannyian jól ismerik és átlagban kilenc éve alkalmazzák a buddhista meditáció gyakorlatát, azonban a kutatók ezzel a kis csoporttal is jelentős eredményeket értek el.
A kutatást a kórház egyik pszichológusa, Sara Lazar vezette. A kutatásban szintén részt vevő Jeremy Gray, a Yale Egyetem pszichológia tanszékének adjunktusa szerint a vizsgálatokban az a legmeglepőbb, hogy egy meditációs gyakorlat képes megváltoztatni bárki szürkeállományát, különös tekintettel arra, hogy a résztvevők nem buddhista szerzetesek, hanem többségükben teljesen hétköznapi, dolgozó, családos emberek voltak, akik naponta átlagosan mindössze 40 percet töltenek meditálással.
A meditáció során megváltozott agyterületek többsége a jobb féltekén helyezkedik el, ami a figyelem fenntartásában játszik kulcsszerepet, a figyelem pedig a meditáció középpontja. A kutatók feltevései szerint a jóga és a meditáció más formái is hasonló kihatással lehetnek az agy szerkezetére, azonban valószínűleg minden egyes módszer némileg eltérő sémát fest a kéregvastagodásban az adott mentális gyakorlatok függvényében.
