A tömés során napi két-három alkalommal egy hosszú csövön nagy mennyiségű táplálékot préselnek le a kacsák, libák nyelőcsövén egészen az állat hamisbegyébe. Ettől jön létre az úgynevezett zsírmáj, ami valójában egy beteg szerv. A hízott máj előállítását alternatív módszerekkel nem lehet „emberibbé” tenni, ezért a NÉGY MANCS Alapítvány a tömés törvényi tiltását szeretné elérni – tudtuk meg az alapítvány munkatársaitól.
Kegyetlen módszer
A NÉGY MANCS sajtótájékoztatóján levetített filmek a tömőtelepekről valóban elrettentőek. Az egyik felvételen a kacsákat kikelésük után szétválogatják, a nőivarú állatok azonnal, még élve darálógépbe kerülnek, jó minőségű és megfelelő méretű máj ugyanis csak a hímekből állítható elő – hangzik a magyarázat. A másik felvételen az állatok apró, túlzsúfolt ketrecekben töltik mindennapjaikat, ahol életük utolsó 21 napjában naponta több alkalommal mintegy 800 gramm pépesített kukoricát erőltetnek le a torkukon.
Libatömés a rendszerváltás előtt (MTI)
Ezt a módszert szeretnék betiltatni az állatvédők, akik szerint a magyar baromfiiparágnak inkább magas színvonalú termékekkel kellene meghódítania az egyre tudatosabban vásárló nyugati fogyasztókat. Példának Lengyelországot hozzák, ahol hét évnyi átmenet után 2004-ben végleg betiltották a kényszertömést, és piaci pozíciójuk azóta erősödött. Ha a magyar baromfiipar eláll az állatkínzó módszerek alkalmazásától, a NÉGY MANCS kész támogatni pozícióinak és hírnevének erősítésében – teszik hozzá. Így viszont a szervezet készített egy feketelistát a kényszertömést alkalmazó cégekről.
Idegen érdek?
A FigyelőNetnek nyilatkozó baromfiipari szakértő szerint azonban az állatvédőket külföldi gazdasági érdekek hajtják. A libamáj hungarikum, komoly devizabevételt jelent az országnak – a
Törvény nem védi őket
Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élolények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük
biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége – fogalmaz a magyar állatvédelmi törvény. A 6 § 1. bekezdése kimondja: „Az állatot nem szabad: a) kínozni, … c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni” stb. A bekezdés „a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre”.
NÉGY MANCS kampánya miatt elvesztett német és osztrák piac már most is 20-30 százalékos veszteséget jelent. Miért nem támadják a legnagyobb termelő, és akkor logikusan legnagyobb „állatkínzó” Franciaországot – teszi fel a kérdést a szakértő, és megismétli: az állatvédők tudatosan akarják tönkretenni a magyar baromfiipart. Az ágazat azt is sérelmezi, hogy az alapítvány nemcsak a hízlalt májra, hanem az ezt előállító cég minden egyes termékére bojkottot hirdetett.
A szakértő szerint az is beszédes, hogy a kampány nem terjed ki több magyarországi, de külföldi kézben lévő cégre, és a feketelistán is több olyan vállalkozás szerepel, amely megszűnt, vagy már rég nem foglalkozik hízlalással. Külföldi érdeket sejt a NÉGY MANCS fellépése mögött Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke is. Milliárdos nagyságrendű a kár, amit okoztak, és ha egyes kérdésekben lenne is miről beszélni a NÉGY MANCS-csal, mostani akciójuk célja, hogy a német és osztrák piacról kiszorítsák a magyar baromfit.
A minőséggel van a gond?
Libatömés a XXI. században (MTI)
Papp Lajos az állatvédők által hangsúlyozott kegyetlen bánásmód vádját is visszautasítja. A tömésre nem 50 centiméteres vascsövet használnak, ahogy a NÉGY MANCS állítja, hanem 20 centiméteres, hajlékony, az állat nyelőcsövéhez alkalmazkodó gumicsövet. A 21 napos tömési idő alatt 15-16 kilogramm takarmányt juttatnak a madarakba, a napi 2-3 tömés pedig alkalmazkodik az állat biológiájához.
A NÉGY MANCS határozottan cáfolja, hogy külföldi gazdasági érdekek mentén hirdettek volna bojkottot. A baromfitermelők saját maguknak köszönhetik, hogy háttérbe szorultak a német és osztrák piacon. A Real, Merkúr és Kaufland áruházak ugyanis nemrégiben független szakértőkkel vizsgáltatták meg a hazánkból származó szárnyasokat: a DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a csomagokban más, olcsóbb és rosszabb minőségű szárnyast szállítottak, mint ami a címkén szerepelt – mondta el lapunknak Hegedűs Nikolett és Gergely Zsófia, a szervezet munkatársai.
—-Nem bojkott és nem magyarellenes—-
Az állatvédő szervezet nem hirdetett bojkottot – hangsúlyozzák. A „feketelista” információs céllal készült a kényszertöméssel foglalkozó cégekről, önmagában hogy is jelenthetne bojkottot? Az ellenkező állításokkal szemben pedig ezen a listán minden hazai, kényszertömést alkalmazó cég szerepel. Minden áruházlánc onnan és azt vásárol, ahonnan és amit akar, ez a szupermarketek vezetőségének döntése, a NÉGY MANCS hiába is próbálna beleszólni. Az élelmiszerláncok nem elsősorban, bár közvetve a kampány hatására, de sokkal inkább a magyar termelők fogyasztót megtévesztő magatartása miatt, és saját, tudatos, állatvédelmi elveket követő fogyasztóik igényei miatt döntöttek úgy, hogy nem vásárolnak magyar terméket.
Franciaországban a szervezet passzív kampányt folytat, hiszen a listán francia cégek is szerepelnek: a NÉGY MANCS a tömés ellen tiltakozik, mindegy hogy japán, francia, magyar vagy kínai végzi-e. A francia állatvédők közvetlenül is mindent megtesznek a tiltásért, bár Franciaországban hagyományos tevékenységként törvény védi a libatömést.
Kényszertömés (MTI)
Szigorú szabályok rendelkeznek a tömés módjáról, és ötévenként felülvizsgálják létjogosultságát. Mostani kampányukra a NÉGY MANCS szerint két módon lehet reagálni. Meg lehet húzni a vészféket, felszámolni a telepeket és szélnek ereszteni az embereket – ezzel, mintegy 200 munkahely elvesztésével számol az egyik legnagyobb magyar termelő, a Hungerit. És lehet fokozatosan átállni, mint tette azt Lengyelország a baromfiiparban, és ahogy egyetlen munkahely megszűnése nélkül Ausztria húsz év alatt felszámolta mintegy 500 szőrmetelepét.
Kompromisszumos megoldás
A Földművelésügyi Minisztérium (FVM) a kompromisszum útját keresi. Augusztus közepén egy asztalhoz ültették az állatvédőket, a baromfiágazat képviselőit, és kompromisszumos megoldást javasoltak – mondta el megkeresésünkre Gyaraky Zoltán, az élelmiszerlánc-elemzési főosztály vezetője. Megkülönböztető jelzést ajánlottak a hízlalt állatokból készült termékekre, hogy a vásárló maga döntse el, mit választ. Francia mintára egyfajta „etikai kódex” közös kidolgozását tanácsolták, ahol kevésbé megterhelő módszereket dolgoznának ki az állatok tömésére. A tárca biztosítaná, hogy az állatvédők a hivatal embereivel együtt ellenőrizhetik, mennyiben tartják be a tenyésztők az emberibb bánásmódra tett ígéreteiket.
Az FVM további egyeztetéseket szorgalmaz, cserébe a kampány leállítását és az állatvédők együttműködését kéri. A tárca azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy európai szinten, minden tagállamra érvényes döntés szülessen a tömés jövőjéről, akár korlátozásáról – ez esetben viszont fennáll a veszélye, hogy az unión kívüli, ellenőrizhetetlen eredetű termékek jelennek meg az európai piacon. Egyvalami azonban elképzelhetetlen: Magyarország nem vállalhatja azt a gazdasági hátrányt, ami a tömés egyoldalú betiltásából adódna. A NÉGY MANCS üdvözli a címkézés bevezetését, de – fent említett alternatív eszközök hiányában – csak a kényszertömés teljes beszüntetését tudja elfogadni.
A keresztény hit adja a kereteket
Radikális ellenlépésekre, áruházak bojkottjára, demonstrációkra is kész a magyar libamáj védelmében a Jobbikhoz kötődő Zöld Válasz akciócsoport. Gajdos Attila a szervezet nevében úgy fogalmazott, hogy nem lehet megállapítani, milyen összefonódás áll a háttérben, de tisztán látszik, hogy a hazai libamáj exportpiaca ellen folyik támadás. Feltűnő, hogy a NÉGY MANCS csak a magyar tenyésztőket támadja, miközben tavaly egy német kampányukban német ökotermékek vásárlására buzdítottak. Gajdos szerint a zsírmáj elleni kampányban már embervédelemről van szó, munkahelyek ezrei kerültek veszélybe egy különben is hátrányos helyzetű térségben.
A NÉGY MANCS igaznak, de félrevezetőnek nevezte a több médiumban is megjelent állítást, miszerint németországi kampányukban német termékek vásárlására buzdítottak. A szervezet mindenhol a hazai piacot védi, így a német újságban német, a magyar honlapon magyar ökotermékek vásárlása mellett kampányol – fogalmazott Gergely Zsófia.
A Zöld Válasz szerint mindenesetre az állatvédelemnek nem szabad túlmennie a kedvtelésből tartott állatok és a vadállatok védelmén. A haszonállat arra való, hogy az embert szolgálja, a velük való bánásmódra pedig a keresztény hit értékrendje adja meg a kereteket. Ezek a fajok tudatos tenyésztés nélkül ma nem is léteznének. A nagyüzemi állattartás körülményei azonban sokszor a Zöld Válasz szerint is embertelenek, bizonyos etikai korlátokra sok helyen szükség lenne. A megoldást a hagyományos keretek közé való visszatérés jelentené, ahol racionális, környezettudatos állattartás lehetséges.
