A felmérést a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország megbízásából a Cognative Kft. végezte 2008 májusában, reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság megkérdezésével.
Csak a közvetlen hatásokat ismerjük
A klímaváltozásról a lakosság 96 százaléka, vagyis gyakorlatilag mindenki hallott már, statisztikai szempontból elhanyagolható azok aránya, akik semmit nem tudnak róla. Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik a klímaváltozásnak, az emberek 82 százaléka tudott válaszolni, elsősorban természeti következményeket és veszélyeket említettek. Ilyen az elsivatagosodás, az évszakok összemosódása, szélsőséges időjárási viszonyok kialakulása és a legtöbbször ezekből következő természeti katasztrófák megszaporodása.
Mindeközben közvetett és hosszú távú hatásokat, mint például növény- és állatfajok kihalása, éhínség, vízhiány csak kevesen, 10 százalék alatt említettek, ami azt jelzi, hogy ezek a következmények még nem kerültek a köztudatba. A klímaváltozás közvetett és hosszú távú hatásainak alacsony ismeretére utal az is, hogy amikor 18 különböző lehetséges veszélyt soroltak fel, a veszélyességi rangsorban az első hat között mindössze egy közvetett hatás jelent meg, mégpedig az éhínség és vízhiány.
Cselekvést várunk a zöldektől
A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé veszélyesnek egy új népvándorlást (éghajlati menekültek), a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedését és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartották. A lakosság többsége, 57 százaléka a klímaváltozás mérséklése érdekében eddig leginkább a hagyományos izzók takarékosra történő cseréjét tette meg. Bár feltételezhetően ennek elsődleges motivációja anyagi természetű és nem környezettudatosságból fakad.
A válaszokból kitűnik, hogy a környezettudatossági lépések között olyanok szerepelnek, amelyeknek gyakorlatilag azonnali gazdasági eredménye is van, miközben a kényelmi faktor megjelenése már jelentős hátrányt jelenthet. Tartós háztartási gép cseréjekor például az emberek 39 százaléka energiatakarékos darabot választ, míg az autóval történő közlekedés korlátozása korántsem ilyen népszerű.
A kutatásból az is kiderül, hogy az emberek több mint fele nagyon fontosnak tartja a zöld civilszervezetek fellépését az éghajlatvédelem ügyében. Leginkább azt várják el a zöldektől, hogy lépjenek fel a környezetszennyező vállalatokkal szemben, széles körben tájékoztassák a lakosságot, és szükség esetén a politikusokra is gyakoroljanak nyomást.
