Szabadulna Pécs a világ legmagasabb üres házától

A közgyűlés azután döntött az értékesítés mellett, hogy bár Tasnádi Péter polgármester tárgyal központi szervekkel az épületben kormányzati, önkormányzati irodai központ kialakításáról, konkrét befektetői ajánlat ezzel kapcsolatban még nem jelentkezett. A város pedig nem rendelkezik elegendő anyagi forrással egy ilyen beruházás megvalósítására.

Az ellenzéki Fidesz-frakció tagjai kifogásolták, hogy a város az eredeti 600 millióval ellentétben most mindössze 410 millió forintért kínálja az épületet. Páva Zsolt frakcióvezető példaként hozta fel, hogy az önkormányzat a közeljövőben 950 millió forintért sajátít ki egy olyan diszkóként működő ingatlant, amely az Európa Kulturális Fővárosa program egyik tervezett nagyberuházásának területén áll.

asnádi Péter szocialista polgármester a “magasház” árára vonatkozóan azt mondta: azt a szakértők véleménye, az ingatlan értéke alapján szabták meg.

A “magasházat” négy évvel ezelőtt már értékesítették 500 millió forintért, a vevő azonban élve a várossal kötött szerződésbe foglalt lehetőséggel, tavaly visszalépett az üzlettől, így az épület újra a baranyai megyeszékhely tulajdonába került. A lépést Gonda Tibor alpolgármester akkor azzal magyarázta, hogy a Pécsi Tudományegyetem anyagi okok miatt nem mert belevágni az épületnek az egyetemi központtá és kollégiummá alakításába.

A 12 milliárd forintos beruházást magántőke bevonásával, az úgynevezett PPP-program keretében tervezték, költségeit egy négy évvel ezelőtti megállapodás értelmében az intézmény és az állam fele-fele arányban viselte volna – mutatott rá.

A világ legmagasabb üres épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, 80 méter magas, 25 emeletes “magasházat” 1989-ben nyilvánították életveszélyesnek, majd kiürítették.

Szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.

Magyarországon a 70-es évek elején vezették be az IMS rendszert, amellyel mintegy 125 lakó- és középületet építettek. Az ilyen technológiával készült házak előre gyártott födémelemekből és vázoszlopokból állnak, amelyek kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. Az IMS-szerkezetű épületek Amerikában is elterjedtek, mert a födémek nincsenek mereven aládúcolva, így földrengés esetén rugalmasan elmozdulhatnak a pillérekhez képest.

A pécsi “magasház” statikai megerősítését az önkormányzat 360 millió forintos hozzájárulásának köszönhetően 2003 őszén fejezték be, de az épület még mindig elhanyagoltan, üresen áll.