A június 5-ei tanácskozáson az egyik legnagyobb vitát várhatóan az a javaslat váltja majd ki, amelyet az Európai Bizottság tett az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének tagállamok közötti megosztásáról – közölte a zöldtárca. Ezzel kapcsolatban ugyanis több új tagállam – köztük Magyarország – már korábban is fenntartásokat fogalmazott meg. A bizottság 2020-ig legalább 20 százalékos kibocsátás-csökkentést javasol az EU számára az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Míg Magyarország alapvetően egyetért ezzel, és támogatja a célkitűzést, ragaszkodik ahhoz, tagállamok közötti tehermegosztáskor az EU vegye figyelembe a méltányosság és szolidaritás elvét.
A klímaváltozás elűzheti Magyarországról a nagykócsagot, a természetvédelem jelképét is (fotó: MTI)
Fel kell készülni a szigorúbb szabályozásra
Hazánk álláspontja az, hogy új tagországokra rótt kötelezettségeknél az EU vegye számításba eltérő kiinduló helyzetüket, azaz azt a nyugat-európai tagállamokéhoz képest jelentős kibocsátás-csökkentést is, amellyel ezen országok a rendszerváltás óta már hozzájárultak a klímavédelemhez. Ennek megfelelően az egyes tagállamokra kirótt kibocsátás-csökkentések meghatározásakor Magyarország a 2005-ös helyett az 1990-es évet javasolja kiindulópontnak. A magyar zöldtárca emellett támogatja azt az uniós kezdeményezést, amely szerint az EU 20 százaléknál nagyobb mértékben kész visszafogni a kibocsátásait, amennyiben világméretű megállapodás születik a csökkentésről.
Környezetvédő szervezetek arra figyelmeztetik az uniót, hogy az üvegházgázok kibocsátásának legalább 30 százalékos csökkentésére van szükség 2020-ig – az 1990-es szinthez képest. Az EU 2007-ben vállalta is e célt, amennyiben létrejön az átfogó nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás – figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Reflex Környezetvédő Egyesület. A zöldek azt várják az uniótól, hogy erre a magasabb értékre is dolgozzon ki irányelveket. Meg kell vizsgálni azt is, hogyan lehet kibocsátástcsökkentést ösztönző uniós szabályrendszert kialakítani, amely a terhek igazságos megosztásához vezet a tagállamok között. A kibocsátás-csökkentés teljesítésének szigorúbb, évenkénti ellenőrzése és a túlteljesítők jutalmazása a nem teljesítőktől befizetett büntetésből ilyen megoldás lehet – javasolják.
Megszabadulhatunk a szén-dioxidtól?
Fontos kérdés lesz Luxemburgban a genetikailag módosított szervezetek (GMO) engedélyezési rendszeréről tervezett vita – írja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). A magyar álláspont szerint felül kell vizsgálni, és ki kell egészíteni a jelenlegi engedélyezési rendszert és a GMO-k tesztelésének követelményeit. Egységesíteni kell az engedélyezést megelőző kísérletek módszertanát és vizsgálni a GMO-k hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásait: Magyarország jelenleg is moratóriumot tart fenn az EU-ban termesztési engedéllyel bíró egyik kukoricafajra. A tanács megvitatja a szén-dioxid geológiai tárolásának tervezett irányelvéről is.
Ez az eljárás a CO2 kimerült kőolaj- és földgáztározókba, valamint sósvizes rétegekbe történő „besajtolását” jelenti, aminek biztonsági vonatkozásait és környezetre gyakorolt hatását még vizsgálni kell – áll a KvVM közleményében. A környezetvédelmi miniszterek megvitatják a megújuló energiák használatának lehetőségeit is, köztük a villamos energia, a bio-üzemanyagok, a hűtés-fűtés, valamint a közlekedés terén. Fontos kérdés az energiák eredet-bizonyítványának bevezetése és a bioüzemanyagokhoz használt alapanyagok fenntartható módon való termesztésének előírása is, valamint annak rögzítése, hogy az nem eredményezheti a biodiverzitás – faji sokszínűség – csökkenését.
Hazánknak 2020-ig legalább 13 százalékra kell növelnie a megújuló energiák arányát, míg a közlekedési célú megújuló energia arányának 10 százalékot kell elérnie. A témák közt szerepel az új személygépkocsikra vonatkozó szén-dioxid kibocsátási követelmények meghatározásáról. A javaslat szerint motortechnikai fejlesztésekkel 2012-ig 130 g/km-re kellene csökkenteni ezek CO2 kibocsátását. A tervezet szerint a gyártónak bírságot kell majd fizetnie, ha nem teljesíti a kibocsátás-csökkentési előírást.
