A tanulmány átfogó képet ad azokról a tényezőkről, amelyek hatására az ország természeti értékei és erőforrásai egyre gyorsabban fogynak az 1970-es évek közepe óta. Jelenleg Kína használja a világ összes biológiai kapacitásának 15 százalékát, minden egyes kínainak 1,6 hektár biológiailag aktív földre van szüksége, hogy életmódja igényeit kielégítse – vagyis 1,6 hektár/fő az ökológiai lábnyoma. Ez a szám még mindig alacsonyabb, mint a világ lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma, ami 2,2 globális hektár/fő. Sőt, kifejezetten kevés, ha összehasonlítjuk egy finn 7,6-os vagy egy magyar 3,6-os lábnyomával.
Ökológiai lábnyom
Minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll össze. Az első az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a második annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen. A harmadik a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület, a negyedik a hal, rák, kagyló stb. fogyasztásával arányos tenger, az ötödik a lakáshoz szükséges földterület, végül a hatodik annak az erdőterületnek a nagysága, amely kinek-kinek egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges.
Kína ezzel csupán 69. a listán, ahol 147 ország lakosságának ökológiai lábnyomát mérték össze. Azonban másfél milliárdos népességszámával és hihetetlenül gyors gazdasági növekedésével olyan terhet ró a Földre, amelyet mindenképpen kezelni kell. Széndioxid-kibocsátás tekintetében hamarosan le fogja hagyni az Egyesült Államokat, és a globális felmelegedés egyre erőteljesebb motorja lehet a jövőben – állítja a WWF és a kínai Nemzetközi Környezetvédelmi Együttműködések és Fejlesztések Tanácsa (CCICED) közös tanulmánya.
A WWF úgy véli, hogy a fejlett államoknak támogatniuk kell a fejlődő országokat, tehát Kínát is. Csak így érhető el ugyanis, hogy az ottani gazdasági növekedés leginkább környezetbarát és hatékony technológiák alkalmazásával, valamint a kibocsátás és a szénintenzitás csökkentésével történjék – véli Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. Ezzel párhuzamosan pedig szigorítani kell a nemzetközi egyezményeket és azokat be is kell tartatni, amelybe be kell vonni a lehető legtöbb országot – tette hozzá.
