Hason fekve kell átvészelni a zivatart

A záporok, zivatarok kialakulásának feltétele, hogy a föld felszíne felett átmelegedett, páradús levegő felszáll, és mintegy három kilométer magasan összekeveredik a hűvösebb légtömegekkel. A vízmolekulák egymással súrlódva feszültséget keltenek, ennek köszönhető a hang és fényhatás, ami gyakori mennydörgést és villámlást jelent – mondta el a FigyelőNetnek Bozóki István, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

Villámlás Szeged fölött (fotó: MTI)

A felszálló párás levegőből nagy magasságban kicsapódik, és eső formájában a földre hullik a víz. A záport az különbözteti meg az esőtől, hogy a csapadék jóval nagyobb cseppekben hullik, és az egész 25-50 percig tart, szemben az órákig hulló lassú esővel. Zivatarnak a dörgéssel, villámlással járó heves záport nevezzük. Ezek a légköri események leggyakrabban nyár elején alakulnak ki a Kárpát-medencében, amikor a nap már viszonylag gyorsan felmelegíti a talajt, a nyugat-délnyugat felől áramló nedves óceáni levegő pedig kellően hűvös ahhoz, hogy a zápor kialakulhasson.

A zivatart a gyakori villámlás teszi veszélyessé. Aki ilyenkor a szabadban tartózkodik, a leghelyesebb, he kerüli a magányosan álló, magas tereptárgyakat, legyen az fa, oszlop, bármi. A legjobb, ha lefekszünk a földre, és ott hasalva várjuk meg, amíg az elemek „kitombolják magukat”. Táborozásnál a sátor is életveszélyes lehet, a legjobb, ha ilyenkor le is bontjuk – tanácsolja a meteorológus. Nehezen hihető, de az egyik legrizikósabb sport a golf, épp a villámlás miatt. Az emberek nem veszik komolyan a veszélyt, a zivatar alatt is kint maradnak a nyílt téren, ezért meglepően sok játékos hal meg, vagy szerez komoly sérüléseket a golfpályán.

Összefoglalva annyit lehet tanácsolni, hogy villámlás idején igyekezzünk: ne mi legyünk „legmagasabb tereptárgy”. Így például a víz meglehetősen veszélyes közeg, hiszen még az úszó ember is jelentősen kiemelkedik a környezetéből.