Szállópornak nevezzük a levegőben lebegő, 10 mikrométernél kisebb szilárd vagy cseppfolyós részecskéket, amelynek túlnyomó többségéért a közúti közlekedés felelős – mondta el a FigyelőNetnek Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője. A PM10 növeli a szívinfarktus és a vérrögképződés kialakulását, asztmát, tüdőrákot okozhat, gyengíti az immunrendszert és kiszolgáltatottá tesz az allergiával szemben. A szállópor
Egy átlag magyar ember – ha marad a jelenlegi szennyezési szint – több mint egy évet veszít az életéből a porszennyezés miatt, Budapesten pedig várhatóan három évvel csökkenti az élettartamot. Egy olyan EU-s direktíva előírja, a PM10-szennyezés évente maximum 35 napon keresztül haladhatja meg az egészségügyi határértéket.
Szmog Budapest felett (Fotó: MTI)
Ehhez képest Budapesten 2004- 142, 2005-ben és 2006-ban 163, 2007-ben pedig 110 nap volt határérték felett a porszennyezés. A szálló por koncentrációját egyébként az eső, a szél, és a nagy meleg is csökkenti, utóbbi azért, mert ilyenkor intenzívebb a levegő vertikális áramlása, és a felsőbb, tisztább légrétegek lecserélik az alsó, szennyezett réteget – mondja Lenkei Péter.
Nem lehetett riasztás
A tervezett új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell majd dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük a riadót – közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). A zöldtárca a döntéstől azt reméli, hogy rábírhatja az önkormányzatokat, tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére.
Jelenleg szállóporra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásukban vezettek be erre vonatkozó előírásokat. Hazánkban eddig a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. Mivel azonban a fűtési rendszer korszerűsítése megtörtént, a széntüzelés visszaszorult, így a kén-dioxid értéke nem lépte át a határértéket. A szállóporra pedig önálló küszöbértékek nem léteztek így nem lehetett emiatt szmogriadót elrendelni.
Három határérték
Az elmúlt években, főként a téli hónapokban a levegő szállópor terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határértéket. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel rögzítette a szükséges jogszabályi módosítás kereteit. Az új magyar szabályozás a svájci mintát veszi alapul. Magyarország szállópor szennyezettsége – hasonlóan más országokéhoz – elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Ennek megfelelően a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást.
Az unió levegőminőségi szabályozásának definíciója szerint az egészségügyi határérték a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejű behatás esetén sem következik be egészségkárosodás. Szállópor esetében ez 50 mikrogramm/m3. Tájékoztatási küszöbérték a 75 mikrogramm/m3 szállópor-koncentráció, amikor az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idősek, légzőszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedők) okozhat egészségügyi problémákat A riasztási küszöbérték a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, a készülő szabályozás szerint ez 100 mikrogramm/m3 lesz.
