A természeti körülmények átalakulásából akár gazdasági előnyt is lehet szerezni. Ehhez egyebek mellett nagyobb szakértelemre, technológiai fejlesztésekre, és a magyar feldolgozóipar megerősítésére van szükség – ismertette a gödöllői Szent István Egyetem tudományos műhelyének elemzését Gyuricza Csaba, az intézmény Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense.
Hiányzik a feldolgozóipar
Jelenleg a mezőgazdaság a hazai GDP 3-4 százalékát adja, a hozzá kapcsolódó feldolgozóipari tevékenység a 10 százalékos arányt közelíti, de kellő élelmiszeripari háttér megteremtésével akár a 20-25 százalék is elérhető lenne. Ráadásul több százezer új munkahelyet is teremthetnének az új élelmiszerüzemek, ami által az egész gazdaság lendületet kaphat – állítja a szakember.
A mostani gyakorlat szerint az előállított termények nagyobb hányada nyersen, így hozzáadott érték nélkül, alacsony áron exportra kerül, majd egy részük feldolgozva, borsos áron jut vissza hazai fogyasztó asztalára. Az élelmiszer-előállító üzemek létesítése azonban tőkeigényes, pénz viszont nincs. Ezen segíthetnek a különféle, most hozzáférhető európai uniós pályázati források, elsősorban a hazai kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások életre hívása.
fotó: MTI
Búza Skandináviából
A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot – szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, addig az Alföldön 1,5-2 fok is lehet a változás. Márpedig egy fok felmelegedés következtében 200-300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetőségi zónája.
Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemző gyümölcsök jelennek meg, a Szeged környékén máris terem például a füge és a kivi.
Meg kell tartani a vizet
A megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, szárazságtűrő gabonafajták kinemesítése a tudósok feladata. A gödöllői intézet 140 hektáros kísérleti telepén évente 250-300 búza- és kukoricafajta vizsgázik. Közöttük dől el, hogy melyik bírja a szélsőséges időjárást, és hosszabb távon melyiket célszerű megtartani köztermesztésben.
Az intézet elemzése kitér a klímaváltozás kapcsán szükséges technológiai fejlesztésekre is. E szerint olyan talajművelési módszerekre is szükség van, amelyek elősegítik a talajnedvesség megtartását, az éves hazai csapadék mennyisége ugyanis csökken. A kutatások a körültekintőbb talajtápanyag-gazdálkodásra is kiterjednek. Ez ugyanis fontos eleme a nehezebb természeti körülmények között is versenyképes hazai növénytermesztésnek – hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba.
