Zsivótzky Gyula, Mexikóváros olimpiai bajnoka 1937. február 25-én született. Csermák József Helsinkiben aratott győzelmén felbuzdulva kapott kedvet a kalapácsvetéshez. Négy olimpián vett részt, s három érmet nyert az Újpest sportolójaként.
Rómában a szovjet Vaszilij Rudenkov mögött a második helyet szerezte meg. Két évvel később, 1962-ben, Belgrádban már a kontinensbajnok volt, és aranyesélyesként várta a tokiói játékokat. A felkészülését azonban komoly gyomorműtét akadályozta (200 napot töltött kórházban), ugyanakkor betegsége miatt hiába adott le 17 kilót, akaraterejének köszönhetően mégis dobókörbe léphetett a játékokon.
Tokióban is egy szovjet, jelesül Romuald Klim hajította a legmesszebbre a szert, Zsivótzky újabb ezüsttel gazdagodott. Harmadszorra, 1968-ban Mexikóvárosban azonban már nem akadt jobb nála, 73,36 méteres teljesítménnyel olimpiai bajnokká lett, megelőzve a szovjet Klimet és a magyar Lovász Lázárt.
Az évszázad magyar atlétája (MTI)
„Tudtam, hogy nagyot dobtam, de azt nem, hogy pontosan mekkorát, mivel éppen akkor romlott el az elektromos eredményjelző. Szemmel lehetetlenség felmérni, hogy 70 méter felett egy dobás kisebb vagy nagyobb a másiknál. Éveknek tűntek azok a másodpercek, mire megtudtam, hogy mi az eredményem. Olimpiai bajnoknak ugyanakkor még nem érezhettem magam, hiszen riválisomnak volt még egy lehetősége a javításra. Nem tudott javítani, nyolc centis különbséggel győztem” – emlékezett vissza Zsivótczky, aki negyedik olimpiáján ötödik helyen végzett Münchenben.
Az évszázad magyar atlétájának és a Nemzet Sportolójának megválasztott kiváló dobó két világ- (1965: 73,74, 1968: 73,76) és kilenc országos rekordot állított fel 1973-ig tartó pályafutása során, továbbá 13-szoros magyar bajnok, háromszoros Universiade-győztes. Később a szövetség alelnöke, a MOB elnökségének tagja, a Hagyományőrző Bizottság vezetője és a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt.
Nem egészen egy éve, 2007. november 11-én hunyt el.
