Az Európai Bizottság várhatóan 2009 végéig elfogadja a háztartási világítási termékekre – hagyományos és halogénizzók, valamint kompakt fénycsövek – vonatkozó új szabályozást. Ennek értelmében a hagyományos izzók fokozatosan kiszorulnak majd a piacról az energiahatékonyabb fényforrások javára – áll az Energia Klub összefoglaló jelentésében. A termékek energiafogyasztásának csökkentését az unió egyrészt a vásárlói döntések befolyásával, és minimális energiahatékonysági követelmények meghatározásával kívánja elősegíteni.
Szabályokkal “ölik meg” a villanykörtét
Az energiahasználó termékekre készülő szabályozás egyik kiemelt területe a lakásvilágítási termékek köre, vagyis a hagyományos és halogén izzók, valamint a kompakt fénycsövek. Az ezekre vonatkozó minimumkövetelmények felállításával a hagyományos izzólámpák fokozatosan kiszorulnak majd a piacról. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a technológia betiltásáról van szó, hanem olyan kritériumok felállításáról, amelyet minden általános világításban használt fényforrásnak teljesítenie kell. A hagyományos izzók és az egyéb, hasonlóan pazarló technológiák azonban ezeknek nem tudnak
majd megfelelni.
A jelenlegi tervek három különböző forgatókönyvet említenek. A legszigorúbb változat szerint csak a leghatékonyabb kompakt fénycsövek maradhatnának a piacon, ami azonban nem a legjobb megoldás. A kompakt fénycsövek ugyanis nem helyettesítik tökéletesen a hagyományos izzókat, mivel nem képesek olyan fényerejű, pontszerű fényt kibocsátani, mint az átlátszó, tiszta üvegű izzók.
Fokozatos csere
A másik két opció esetén megmaradnának a halogén lámpák bizonyos fajtái, a hagyományos izzókat azonban mindhárom forgatókönyv száműzné a forgalomból. Becslések szerint a második opció esetén a megvásárolt égők körülbelül felét az A kategóriás kompakt fénycsövek tennék ki, míg a harmadik opció esetén a vásárlók nagyobb része az olcsóbb, C kategóriás halogén izzókat részesítené előnyben. Értelemszerűen az első variáció eredményezné a legjelentősebb energia- és CO2-megtakarítást.
A rendelet bevezetésének ütemezésére vonatkozóan két elképzelés létezik: az ambíciózus változat 5 év alatt 3 lépésben, az óvatosabb pedig 9 év alatt 5 lépésben valósítaná meg a célkitűzéseket. Az ambíciózus ütemezés azt jelentené, hogy a hagyományos izzók nagy részének gyártása már a rendelet bevezetése utáni első évben, vagyis várhatóan 2009-ben megszűnik. Az óvatosabb ütemezés szerint a 60W-os villanykörtéket 2013-tól, a 40 W-osakat pedig 2015-től nem lehetne kapni a piacon. A halogénizzók és a kompakt fénycsövek kivonása értelemszerűen attól függ, melyik opció mellett dönt a bizottság.
Kihelyezik a gyártást
Az új szabályozás a minimális követelmények meghatározása mellett az égők energiacímkézésének módosítását is érintené. A javaslatok szerint a jelenlegi A és B kategóriát tovább differenciálnák, így a legjobb kategória az A+++ szintje lenne, a mostani D-G energiaosztály pedig automatikusan megszűnne a kategóriába tartozó termékek kiszorulásával.
Az érdekelt ipari szereplők a harmadik opciót és a lassabb átállást szorgalmaznák. Érvelésük szerint ugyanis az átállás komoly kapacitásproblémákat okozna a gyártásban, hiszen jelenleg mintegy hatszor akkora a kereslet a hagyományos izzókra, mint a kompakt fénycsövekre. A gyártóknak így rövid idő alatt igen nagy új kapacitásokat kellene kiépíteniük, és esetleg Európán kívüli országokba helyezik majd át a termelést. A kompakt fénycsövek és a halogének nagy része jelenleg is a Távol-Keleten készül.
Tovább működik, de veszélyes
A hagyományosizzó-gyárakat ugyanis nehezebb kompaktfénycső-gyártásra átállítani, mint például halogénre, hiszen teljesen eltérő technológiáról van szó. Az ipari szereplők szerint könnyen elképzelhető, hogy hiány keletkezik az égők kínálatában, amely az egész EU iránt megrendítheti az emberek bizalmát. A másik oldal szerint azonban maximum ideiglenesen várható kínálathiány a piacon, hiszen a kompakt fénycsövek élettartama 6-10-szer hosszabb, mint a hagyományos izzóké, vagyis ha egyszer beszereztük, utána ritkábban kell újat vásárolnunk. Ezért viszont valószínűleg nem is igazán érné meg hatalmas kapacitásokat kiépíteni Európában, az átmeneti hiányt valószínűleg ki lehetne egyenlíteni távol-keleti importból.
Az esetleges hiányt szintén mérsékelheti, hogy a fogyasztók bizonyára felhalmoznak majd a villanykörtékből, és évekig is eltarthat, mire kiég egy izzó. Emellett pedig az emberek jelentős része már most is használ halogéneket, ami döntő részben jelenleg is importból származik. További problémát vet fel, hogy a kompakt fénycsövek higanytartalmuk miatt veszélyes hulladéknak számítanak, ezért külön kell kezelni a többi hulladéktól. Sajnos ezzel az emberek nagy része nincs tisztában, amit tovább súlyosbít, hogy a kezelésre vonatkozó uniós irányelv végrehajtásának színvonala tagországonként változó.
