A termelőknek kevés a pénzük, a hitelkamat magas, a gépek megdrágultak. Ezért az elmúlt években az agrárvállalkozások sokkal kevesebb mezőgazdasági gépet vásároltak, mint korábban – állítja a nagy forgalmazók adatai alapján Kovács Péter, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet szakértője. A mérsékeltebb érdeklődést az is magyarázza, hogy a földtulajdon-viszonyok rendezetlenek. A kárpótlási, a szövetkezeti törvény végrehajtása elhúzódott, a földtörvény késik.
A mezőgéppiac 1992-ben érte el a mélypontot. A nyolcvanas évek végén a gazdálkodók még legalább az amortizálódott, értéküket vesztett gépeket lecserélték, 1991-től azonban már ezek helyett sem igen vettek újat. Például a kis magángazdaságokban alapgépnek számító MTZ-kből 1990-ben még csaknem háromezret adtak el; 1992-re a forgalom ebből a típusból ezer darab alá csökkent. Más munkagépből is alig vásároltak – részben azért is, mert egy-egy típus ára akár a kétszeresére is emelkedett.
Áttörést hozott az 1994-ben útjára bocsátott Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (MFA), amelyből vissza nem térítendő állami támogatást is kaptak a gépvásárló pályázók. A támogatás rendszere 1995-ben ismét változott, de a 70 százalékos kamattámogatás nem hozta meg a várt növekedést: a termelők nagy része nem kapott hitelt, ezért nem élhetett a beruházási támogatással. Kovács Péter adatai alapján ez a kamattámogatási forma önmagában nem vált be a gépek vásárlásban.
A támogatási rendszert tavaly ismét újragondolták és megváltoztatták, de ez sem hozta meg a várt eredményt: a 25 százalékos, vissza nem térítendő támogatás és az ehhez kapcsolható kamattámogatás hatására csak egyes megyékben sikerült több masinát eladni. A kamattámogatást ugyanis inkább csak a társas vállalkozások, a mezőgazdasági nagyüzemek tudják igénybe venni. A magángazdálkodóknak, egyéni vállalkozóknak sem elegendő saját pénzük, sem fedezetük nincs a hitelfelvételhez.
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet összesítése szerint a nagyobb kereskedelmi cégek főbb gépértékesítése 1996-ban folyó áron 19,89 milliárd forint volt, 55 százalékkal több mint az előző évben. Tehát hét milliárd forinttal vásároltak több gépet a mezőgazdasági üzemek.
A mélypont utáni lassú élénkülésben szerepet játszik, hogy a kereskedelmi cégek változtattak a marketingen. Csökkentették az árakat, kedvezményes akciókkal és új fizetési konstrukciókkal igyekeznek növelni a forgalmat. Sok kereskedőnél bevált a bizományosi forgalmazás, a barter. Többen a termény betakarításáig szóló hitelezéssel, termeltetési szerződéssel könnyítették a gépvásárlást.