Horváth István közölte: a Magyarországon tenyésztett három mangalicafajta génmegőrzésében komoly lehetőségek rejlenek: fajtánként 15-15 ezer, összesen 45 ezer koca tenyésztésére lehetne igénybe venni uniós támogatást, de jelenleg összesen csupán 10 ezer mangalica koca van az országban. A támogatást termékfejlesztésre, minőségbiztosításra, a fajta megismertetésére, a genetikai háttér szélesítésére használhatják a gazdák.
A MOE elnöke elmondta, hogy Magyarországon jelenleg évente 60 ezer mangalicát vágnak le, de ennek csak harmadát a vágóhidakon, a többit házi vágáson értékesítik. Tóth Péter emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás idejére csaknem kipusztult a magyar mangalica állomány. 1991-ben mindössze 200 tenyészállat volt az országban, a mostani 10 ezer mangalica koca nagy része szőke fajta, lényeges kevesebb a vörös és a fecskehasú.
A mangalica tenyésztésben lényeges változásnak nevezte, hogy míg korábban szinte kizárólag zsírjáért tenyésztették a mangalicát, az elmúlt 20 évben megnőtt a jelentősége a minőségi hústermelésnek is. A mangalica jelentősége nem alternatíva a nagyüzemi sertéstenyésztésnek, de mellette prémiumterméket jelent – tette hozzá a szakember. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a fajta védelmének fontosságát hangsúlyozva nagy kihívásnak nevezte, hogy miként bővíthető a mangalica termékek skálája.
A Farmer Expo nyitónapján a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával szakmai konferenciát is rendeztek a mangalica tenyésztés időszerű kérdéseiről. Vasárnap folytatódik a sertésstratégia megvalósítását segítő konferenciasorozat.
A Piaci lehetőségek és piaci környezet a magyarországi sertéstenyésztés előtt című konferencián egyebek mellett arról cserélnek véleményt a szakemberek, milyen piaci körülmények között lehet a jelenleg 140-150 ezer kocán alapuló 3 milliós sertésszámot 2020-ig megduplázni – jelezte előre a sertésstratégiáért felelős miniszteri biztos.
