A Magyar Ifjúság 2012 reprezentatív kutatás adatai szerint a 15-29 év közötti fiatalok közül 39 százalék dolgozott, akár bejelentve, akár nem, alkalmazottként vagy vállalkozóként. A legutóbbi, 2008-as felméréskor még 5 százalékkal többen mondhatták el ezt magukról.
Azok aránya is csökkent, akik tanultak, vagy részt vettek valamilyen tanfolyamon. Ők 2008-ban még 46 százalékos arányt képviseltek, a 2012-es felméréskor azonban már csak 43 százalékost.
A korosztály 19 százaléka tehát 2012-ben sem nem tanult, sem nem dolgozott. Közülük 10 százalék volt munkanélküli, és felük ellátást sem kapott. Közfoglalkoztatásban mindössze 1 százalék vett részt. Aki nem volt munkanélküli, azok többsége a gyermekével volt otthon (6 százalék), de voltak, akik (1 százalék) ellátást sem kaptak. 1-1 százalék pedig eltartott, vagy segélyezett volt.
Pénzt hozó munka
10 százalékkal csökkent azoknak a fiataloknak a száma is, akiknek volt már olyan munkájuk, amiért pénzt kaptak. 2008-ban még 69 százalék válaszolt erre a kérdésre igennel, 2012-ben már csak 59 százalék.
Az első fizetett munkahelyre egyébként a nagy többség 18-19 éves korában került be. Az érintettek 29 százaléka valamilyen rendszerességgel, de a tanulás mellett is dolgozott, szünidőben pedig 50 százalékuk vállalt munkát. A felsőoktatásban ennél magasabb volt a dolgozók aránya.
A szülők, ismerősök továbbra is segítettek az álláskeresésben, de emellett egyre többen próbálták maguk intézni a munkához jutást.
A kutatás megállapítja, hogy a fiatalok körében is jelentős problémát okoz a munkavállalási lehetőségek, a munkahelyek megszűnése. Nem arról van tehát szó, hogy a korosztály ne akarna dolgozni, hanem sokkal inkább arról, hogy szűkültek a lehetőségek.
Nehéz állást találni
Ezt jól mutatta azt is, mennyi ideig tartott egy fiatalnak, amíg munkát talált. Az látszik, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál könnyebb lehet az elhelyezkedés.
A csak általános iskolai végzettségűeknek átlagosan egy évig, a szakmunkásoknak fél évig, az érettségizetteknek 5,5 hónapig, a diplomásoknak pedig majdnem 5 hónapig tartott állást találni. Ezen a téren csak az általános iskolai végzettségűek helyzete javult kissé a négy év alatt.
Akinek volt munkája, azok közül a többség (46 százalék) biztosnak érezte azt, 17 százalék azonban nem. Az is kiderül a kutatásból, hogy a magasabb iskolai végzettségűek biztosabbnak érezték a munkahelyüket, mint az alacsonyabb végzettségűek.
A fiatalok többsége (58 százaléka) nemigen bízott abban, hogy a lakóhelyén a végzettségének megfelelő munkát fog találni.
Munka nélkül
Szomorú az is, hogy a válaszolók 18 százaléka volt már regisztrált munkanélküli, plusz 4 százalék nem regisztrált, 4 százalék pedig mindkét formát megtapasztalta már. A szakmunkások közül élték meg a legtöbben a munkanélküliséget: közülük mindössze 51 százalék mondta azt, hogy még sosem volt munka nélkül.
A legjobb helyzetben pedig a felsőfokú végzettségűek volta, körükben volt a legalacsonyabb azok aránya, akik már voltak munkanélküliek.
Fehéren, vagy feketén
A kutatók arra is rákérdeztek, hogyan kaptak fizetést azok, akik már dolgoztak. Az derült ki, hogy a fiatalok ötöde teljes egészében zsebbe kapott fizetést, 6 százalékuk pedig részben így jutott a pénzéhez. Csak a többieknek (a válaszolók kétharmadának) nem kellett még megismerkedniük a feketemunkával.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Legtöbben az őstermelők (44 százalék) és az alkalmi munkások (52 százalék) közül dolgoztak feketén, legkevesebben pedig az alkalmazottak közül (15 százalék). Azt is megállapították, hogy minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál nagyobb arányú a fekete foglalkoztatás.
Szerencsét próbálnának máshol is
A kutatásból kiderült az is, hogy a korosztály 10 százaléka fontolgatja a külföldi tanulást, és szinte minden második fiatal (49 százalék) tervezi, hogy valamikor külföldre menjen dolgozni. Többségük azonban csak pár évre menne ki. A végleges kivándorlás csak 12 százalékuk terveiben szerepel. Munka szempontjából a legvonzóbb célpont Ausztria, és Németország és Anglia
A válaszolók mindössze harmada mondta azt, hogy kizárólag Magyarországon szeretne élni.
