A gazdasági kamarák elvárásainak megfelelően változhat a kamarai törvény módosításáról szóló előterjesztés. Normatív támogatásukat ugyan nem sikerül a remélt mértékben növelni, központi forrásaik 90 millióról 200 millió forintra emelkedhetnek.
A költségvetéshez benyújtott módosító indítványnak köszönhetően az eredeti tervezetben lévő 90 millió helyett 200 millió forintra emelkedhet a gazdasági kamarák 2004. évi normatív támogatása – értesült lapunk. A forrás megduplázása is messze van azonban attól az egymilliárdos öszszegtől, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László nevezett korábban szükségesnek.
A kamarák – vezetőik nyilatkozatai szerint – elsősorban azért tartottak és tartanak igényt a központi támogatások bővítésére, mert a parlament napirendjén lévő törvénymódosítás jelentősen növeli az általuk ellátandó közfeladatok körét. Lapunk kamarai körökből úgy értesült: kormányzati szintű ígéret született arra vonatkozóan, hogy a konkrét feladatok finanszírozására meglesznek az indokolt források a normatív támogatáson felül.
A gazdasági kamarákról szóló jogszabály módosításának általános vitája ezen a héten folytatódik az Országgyűlésben. Az elmúlt héten lezajlott konzultációk alapján jó esély mutatkozik arra, hogy a tervezetet a módosító indítványokkal több ponton a kamarák elvárásai szerint korrigálják. Józsa Istvántól, a téma szocialista „gazdájától” megtudtuk, az MSZP gazdasági munkacsoportja az érintett minisztériumokkal és az MKIK-val is tárgyalt; a kamara konkrét javaslatokat dolgozott ki, amelyek egy része a szocialisták „bábáskodása” mellett juthat el a parlamenti döntésig. (Miután az eddigiek alapján a legnagyobb kormánypárt mellett az ellenzék is támogatni látszik a kamarai jogokat és lehetőségeket bővítő korrekciókat, a módosító indítványokat valószínűleg elfogadja a Ház többsége.)
Dunai Péter, az MKIK főtitkára a legfontosabbnak az etikai szabályok kiterjesztését tartja azokra a vállalkozásokra és vállalkozókra, akik nem tagjai a kamaráknak. Ez szerinte azért indokolt, hogy „érdemi tisztulási folyamat kezdődjön a gazdaságban”. A korrekció lényege: a kamarák egyazon szankciókkal élhetnek majd azokkal szemben, akik a tagjaik, és azokkal is, akik nem (természetesen a kizárást kivéve). Ennek jegyében az etikai bizottság határozatait nyilvánosságra hozhatják, megnevezve az etikai vétséget elkövetőket. Ez a pont korábban az igazságügyi tárca „vétója” miatt került ki az előterjesztésből. Megállapodtak arról is, hogy a kamarák a jövőben eljárást kezdeményezhetnek a vétséget elkövető vállalkozásokkal és az egyéni vállalkozókkal szemben is, amelyet az illetékes cégbíróság vagy jegyző köteles lesz lefolytatni.
Elérheti a kamara azt a célját is, hogy közfeladatait ne feltételes, hanem kijelentő módban sorolja fel a törvény. Emögött az a megfontolás húzódik meg, hogy könynyebb forrást szerezni arra a tevékenységre, amelyet el kell, mint arra, amelyet el lehet végezni.
A Kisdedre várva – béke a szívekben és szörnyek a tükörben
Ha az emberi lény csak egy kicsit is racionálisnak tekinthető, akkor miért háborúzunk folyton? Miért választjuk a biztonság helyett a veszedelmet, a jólét helyett az ínséget, az élet helyett a halált, még karácsonykor is?
