Greg Winters, az Ernst & Young (E&Y)imenedzsere évekkel ezelőtt egy külföldi nagyvállalat belső auditján dolgozott. A belső audit a munka során azt valószínűsítette, hogy a cég rosszul választotta ki, milyen operációs rendszert vezessen be az elkövetkező években. A döntési mechanizmus ismeretében jutottak erre a következtetésre, ugyanis az igazgatóság hagyta, hogy az informatikai vezető túlságosan nagy befolyásra tegyen szert, s nem hallgatott meg más érintetteket, például nem figyelt arra, hogy az új rendszer megfelel-e majd a felhasználók, illetve az üzleti partnerek igényeinek. “Megvan a módja annak, miként kell egy stratégiai döntést meghozni, s itt nem ennek megfelelően jártak el” – állapítja meg Greg Winters. A belső audit a három évre szétosztott beruházás első évében jelezte kételyeit, az igazgatóság azonban nem hallgatott rá. A harmadik évben aztán bebizonyosodott, hogy tényleg hibás döntést hoztak, ugyanis olyan operációs rendszert választottak, amely nem terjedt el a világon, emiatt nem illeszkedett a környezetbe, s azóta részben ki is kellett cserélni.
A történet megmutatja, miként nyújt értéket a vállalat számára a belső audit: a folyamatok elemzésével kiderül, helyesen jártak-e el. Ha nem, akkor a végeredmény valószínűleg rossz lesz. A történet egyúttal választ ad azoknak is, akik sokallják a belső audit költségeit – annak elhagyása ugyanis sokkal többe kerül, mint elvégzése.
KIHÍVÁSOK. A gazdasági környezet változásával a belső auditnak is lépést kell tartania. Azok a módszerek, amelyek nem számolnak a megszaporodott kockázati tényezőkkel, nem vezetnek a várt eredményre. A belső audit egyik legfontosabb feladata tehát, hogy feltárja azokat a kockázatokat, amelyekkel a vállalatnak szembe kell néznie.
A hagyományos megközelítés szerint azonban a belső audit kizárólag a pénzügyi kontrollra összpontosít. Sokszor nem is várják el az ilyen vizsgálódástól, hogy megfelelő hozzáadott értéket nyújtson, a hatékonyságán pedig úgy igyekeznek javítani, hogy lefaragják a költségeit, vagyis a korábbinál kevesebb területen végzik el az auditot. Ez azonban kétélű fegyver; az eljárás így még kevésbé lesz képes értéket teremteni a vállalat számára. Az éves audit terv elkészítésekor ráadásul sokszor nem gondolják át, hogy vannak-e olyan új kockázati tényezők, amelyekre a vállalatnak oda kellene figyelnie – tapasztalják az E&Y-nál.
E tanácsadó cég munkatársai a menedzsmenttel, az igazgatósággal való konzultáció után elvégzik az üzleti folyamatok kockázati analízisét. A kockázatkezelés a pénzügyi szektorban bevett dolog, máshol azonban nem számít mindennaposnak. A kockázatok ugyanakkor meglehetősen függnek az adott iparágtól, s nemcsak pénzügyi jellegű kockázatokkal kell szembenézni. “Fogyasztási cikkekkel foglalkozó cégeknél például rizikót rejthet magában a logisztikai rendszer, az értékesítés, a disztribúció. A legtöbb vállalatnál kockázati tényező az informatikai rendszer. De ilyennek bizonyulhat még a humánpolitikai szisztéma is, például ha nagy az elvándorlás, vagy ha a szakemberek nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal” – mondja Greg Winters.
SZŰK KÖRBEN. Magyarországon egyelőre inkább csak multinacionális cégek itteni leányvállalatai alkalmaznak korszerű belső auditot, főként a pénzügyi és a telekommunikációs szektorban. Greg Winters szerint ez az elkövetkező években változni fog: az uniós csatlakozással párhuzamosan a vállalatok ráébrednek arra, hogy egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük, s ezeknek belső audit nélkül nem tudnak megfelelni.
A számítástechnikai és telekommunikációs alkatrészeket gyártó SCI Systems saját belső audit hálózatot alakított ki. A multinacionális vállalat világszerte együttműködik az E&Y tanácsadóival az üzemek auditjának elvégzésében, így tettek tatabányai gyárukban is. Dirk Hobgood, az SCI Systems belső auditjának globális vezetője szerint a tanácsadók különösen azokban az országokban nyújtanak nagy segítséget, ahol nem az angol a beszélt nyelv, s ahol a kulturális és az üzleti környezet egyedi jellegzetességeket mutat. Ennek megfelelően a tanácsadó Tatabányán is a releváns magyar szabályozás megértésében és a kommunikációban volt nagy segítségükre.
Dirk Hobgood meg van győződve arról, hogy a belső audit komoly értéknövelő szerepet játszik a kulcsfolyamatok hatékonyságának növelésében és a hozzájuk kapcsolódó szabályozó rendszerek felülvizsgálatában. Ugyanakkor e módszernek be kell töltenie a hagyományos szerepeket is: mérni a vállalati feladatok teljesülését, illetve védeni a cég vagyonát.
