Hallom, amit mondanak, de nem hallom meg – mondta a magabiztosak nyugalmával Wim Duisenberg#<#, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke azok után, hogy a közös jegybank a múlt héten ismét változatlanul hagyta a 12 tagot számláló euró-zóna irányadó kamatait. Az ECB kamatcsökkentést halogató magatartását az Európai Unió (EU) tagállamai, a vállalati elemzők, a munkavállalói szövetségek és a nemzetközi pénzügyi szervezetek egybehangzóan éles kritikával illették. A brit üzleti körök lapja, a Financial Times például a bank “kudarcának” minősíti a történteket, megállapítva, hogy “az intézmény nem úgy működik, ahogyan kellene”. A jegybank döntését a pénzpiacok azonnal megtorolták: a hírre az euró visszaesett a dollárhoz képest, jóllehet azóta valamennyit visszanyert eredeti értékéből. A holland származású Duisenberg, Európa jelenlegi első számú bankára – akit jövőre a kevésbé restriktív monetáris politikus hírében álló francia Jean-Claude Trichet válthat fel ezen a poszton -a jelek szerint hajthatatlan. Duisenberg arra számít, hogy az öreg kontinens immúnis maradhat az amerikai lassulás hatásaival szemben. “Nincs semmi, ami világméretű visszaesésre utalna” – mondta a monetáris bizottság ülése után. Az egységes valutaövezet gazdasági növekedése – vélik az ECB-nél – monetáris ösztönző nélkül is 2,0 és 2,5 százalék között alakul majd. Az inflációs nyomást ugyanakkor a közös jegybank a tagállamoknál veszélyesebbnek tartja. Az euró-zóna februári fogyasztói árindex-növekedése 2,6 százalék volt, s ez kétségtelenül meghaladja az ECB által előirányzott 2 százalékos referencia-értéket. A közös jegybank – egyedüliként – elsősorban ezért nem csökkentette az irányadó kamatokat az idén.
