Tovább csökkent az ország devizában fennálló adóssága – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első két havi adataiból.#<# Február végén a nettó - azaz a követelések, tartalékok levonásával kapott - devizaadósság 5,6 milliárd eurót tett ki, szemben az év eleji 6,3 milliárddal (nem számítva a külföldi tulajdonosok hazai cégeknek nyújtott hiteleit). A kormányzati szektor és az MNB adósság helyett nettó devizaköveteléssel rendelkezik, sőt ennek állománya 0,2-ről 0,9 milliárd euróra nőtt két hónap alatt, míg a magánadósságok nettó 6,5 milliárd körül ingadoztak. Jórészt optikai csalódásról van szó azonban. A külföldiek egyre több állampapírt vesznek, és ennyiben az államháztartási, illetve fizetésimérleg-hiányt nem külföldi pénzben, hanem forintban finanszírozzák. A jegybank részletesebb adatai alapján a külföldiek államkötvény-befektetéseinek kétféle hatása kísérhető nyomon. Egyrészt gyarapodott a forintban fennálló külföldi tartozás (két hónap alatt 229 millió euróval), másrészt a behozott és átváltott deviza a jegybanki tartalékokat duzzasztja, vagy a devizaadósságok leépítését teszi lehetővé. Az első két hónapban az MNB-nél az utóbbi változat következett be, a tartozás 242 millió euróval apadt le. A forintban fennálló tartozásokat is számítva az államnak és a jegybanknak nettó 2,1 milliárd dollár adóssága állt fenn február végén a külföldiek felé, a kéthavi csökkenés pedig 0,5 milliárd euró. A külföldiek kezén levő államkötvények állománya azóta is töretlenül gyarapszik: az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint április 18-án 856,5 milliárd forintra rúgott, szemben a február végi 793,8, illetve a március végi 823,2 milliárddal. Az MNB erőteljesen korrigálta a múlt évre vonatkozó fizetésimérleg-adatokat: egy novemberi téves adatjelentés folytán 300 millió euróval „javítani” kényszerült a korábban közöltekhez képest a 2000. évi folyó fizetési mérleget, s így a hiány 1620 millió euróra változott, míg a közvetlen tőkebefektetések egyenlege szintén 300 millióval „romlott”, és 1232 millió euróra csökkent.
